2011. szeptember 1., csütörtök

Hogy miért is paradise Ilha Grande…

Összesen végül 5 éjszakát maradtunk a mi kis szigetünkön, a tervezett 3-mal szemben, és eddig ezt sajnáljuk legjobban, talán mert relatíve sok időt maradtunk egy helyben, és nagyon a szívünkhöz nőtt. Sok kedves emberrel találkoztunk, sétáltunk az esőben, ez a sziget még esőben és ködben is szép, sőt ilyenkor kifejezetten misztikus hangulata van.
Azért negyedik nap már kicsit untuk a misztikusságot, már majdnem elindultunk egy nappal korábban, amikor a sok várakozás után még a nap is kisütött, és a sziget valódi varázsában tündökölt a napfényben.

A madarak valami keselyűfélék, a fák meg valami pálmafélék! :)
Mindenhol ezek a fafélék... :)

Eltúráztunk embertelen partokra a trópusi erdőkön keresztül, egyszer Praia Preta-ra, a fekete tengerpartra, melynek homokját a különböző ásványok feketére festenek, majd egy másik nap Praia de Palmas-ra és Praia de Mangues-ra, mind-mind csodálatos.

Keresztül a trópusi erdőkön

Tényleg fekete a homok

A legutolsó helyen Dávid ismét felhúzhatta a foci-cipellőt, és igazi brazilként az óceánpart homokjában mutathatta meg mélyen szunnyadó kapusi tehetségét.
A bambuszkapu kicsit balrább volt, de legalább erős volt a lövés!:)

Utolsó nap pedig beneveztünk egy hajóútra is, ahol sok-sok kis hallal úsztunk együtt, akik kellő etetés után olyan közel jöttek, hogy hozzánk is értek – ezt el lehet dönteni, kinek mennyire jó érzés… A hajóúton minden fontosat is elmeséltek a szigetről portugálul. Így mi továbbra is csak azt tudjuk, hogy Ilha Grandénak hívják J Ja és hogy 192 km2 területű. Itt is szereztünk egy barátot (szlovén), aki nem beszélt ugyan angolul, mi meg nem beszéltünk egy nyelvet sem, amit ő tudott, de több órát elcsevegtünk vele. Miután elszívtuk a barátságcigit…



Mindig jól állnak az ilyen felszerelések :)

Zsófit megették a halak

Ilha Grandén megdöntöttük a backpack bepakolási rekordunkat is, új rekord: 30 perc. Amikor ugyanis negyedik reggel is esett az eső, eldöntöttük, hogy elhajózunk a reggeli komppal. Viharos összepakolás, majd napkisütés, és mégis maradás, kipakolás, franciákkal összeveszés, akik a szobánkra pályáztak!J De ezt nem bírtuk itthagyni…

Hmmm
A hajónk
A brazil csajoknak óriási a segge, a magyarok viszik a pálmát!Hehe
Na és persze a hosszas tartózkodásunk alatt fény derült a nagy titokra, hogy ki is Ő, az éjszakai kis szörnyecskénk. Egy egész denevércsalád lakott közvetlenül a szobánk felett a tetőn, és annyira hangosak voltak, a plafon meg olyan vékony, hogy úgy tűnt, mintha a szobában rohangászna valami.
Végül a hatodik napon fájó szívvel intettünk búcsút a meseszigetnek, hogy újabb tájak felé vegyünk utunkat: irány Paraty, egy óceánparti kisváros 2 óra buszútra a szigettől, ahova szintén úgy kerülünk, hogy javasolták nekünk.



3 megjegyzés:

  1. Dávid, nekem azt írja, hogy ez egy privát videó, kezdj vele valamit!

    VálaszTörlés
  2. igen, nekem is, nem tudom megnézni ezeket... home videók? :-)

    VálaszTörlés
  3. ...én is kíváncsi lennék mi is van rajtuk :-D Viszont épp kifejezetten csak akkor, hanem ollllyan nagyon privát... Szeretlek Zsófim, de csak ruhában ;-)

    VálaszTörlés