1 year trip around the world: Zsodav utazási iroda ajánlásával: Gili szigetek

Az út legvégére nem akartunk semmiféle „kötelező” városnézést, templomlátogatást stb., viszont mindenképpen egy strandokkal teli, kékvizű, pálmafás egyedi helyet kerestünk, elvégre az egész út alatt ezeket a helyeket szerettük a legjobban ;) , ezért esett a választásunk a Gili szigetekre! A szigetek Lombokhoz tartoznak, három kicsi, 5-8 km kerületű, szigetről van szó, egymás közvetlen közelében, a Lomboki hegyek és vulkánok lábainál. Régebben biztosan jobban hasonlotított a Bounty szigetekről alkotott elképzelésekhez (ezt a kifejezést egy ismeretlen ismerőstől hallottuk, talán igaz, talán nem, mindesetre jól hangzik! J ), azaz lakatlan fehér partok, pálmafa, te egyedül és a tenger... Ma már a három sziget közül a legnagyobbat, Gili Trawangant, teljesen benépesítették a hotelek, resortok, éttermek, és csak épülnek tovább a nagy házak, tömve minden túristával, bulizó fiatalokkal, és a téged könyörtelenül ostromló helyiekkel, akik mindent megpróbálnak rádsózni, snorkel túra, kompjegy, szállás, transzport, marihuána!? J

A csinos Gili szigetek: balról Trawangan, Meno és Air

A másik két sziget már sokkal inkább a régi idők nyugalmát őrzi, Gili Menon és Gili Airen nincsenek szórakozóhelyek, 10 után bezárnak az éttermek, egy-egy tengerparton álló magányos bár próbálja lehalászni a mellette óránként elhaladó kb. három embert. A hotelek és szállások szinte tele vannak, mi is nehezen találtunk szállást itt, de mégis, ez a sok ember nem tudjuk, hol van, a nyaralók csapata úgy eloszlik a szigeten, hogy már-már úgy tűnik, alig van bárki is itt rajtad kívül.

Az utolsó heteinkre semmilyen más dolgot nem terveztünk, csak ennyit, átjövünk ide a szigetekre, és meglátjuk. Sejtettük, hogy tetszeni fog, de ha mégsem, visszamegyünk korábban Balira, úgyis onnan megy a repülőnk. Mi Trawanganon kezdtük, sokan csak ide jönnek, a többi szigetet nincsen idejük megnézni, pedig inkább oda érdemes menni, szerintünk...

Indulás a szigetekre...

Lóerőből nincs hiány, na meg áldásból sem! :)

...partraszállás!

A reggeli a szobánkhoz érkezett ;)

Gili Trawangan

Tipikus "mindentárulok" stand

Út nincs, de nem is kell...

Képeslap...

...talán ez is képeslap! :)

Artshop

Tipikus hajó a tipikus partton

Na, azért ide már be kellett térnünk...

...és innunk kellett egy-két jófajta séket! :)

Zsófi a paradicsomban

Egy ilyen helyen nem szabad sietni, egy kis kártya, egy-két ital, szupppppeeeerrrrr!!! Ezt tényleg mindenkinek tudjuk ajánlani bátran! :)

...és közben mindenfele a korallpartok!

Ez aztán a Las Vegas! :)

Nem rossz strand, de a fürdés eléggé macerás a sok korall miatt!

Az ágyak jóformán ingyen vannak, nem köteleznek fogyasztásra, persze mindenki iszik pár shaket egy nap!

Helyi haversrácok, ilyen kevde van az embernek, ha ilyen szigeten él és havi 10ezer forintot keres! Ilyenkor azért mindig elgondolkozunk a hazatérésről... Jóautó + idegbetegség VS nincsautó + jókedv ???

Esti program: Sunsetbar...

Nem vagyunk sörösök, de itt valahogy más, na meg a cigi is... ;)

Tűztáncosok itt is vannak, de a thaiföldiek az olimpiai bajnokok ebben a számban!

Na meg van esti kajapiac is! Jó hangulat, lehúzó kaja...

Trawanganon eltöltöttünk pár napot, egy kis buli, egy kis strand, snorkelezés, majd átköltöztünk Gili Air-re, és itt is ragadtunk további két hétreJ Gili Air-ről két napra átlátogattunk a harmadik kistesóra, Gili Menora, de mindössze kétszer egy napra, nem aludtunk ott. A két fő sport a szigetvilágban a szörfözés (elvileg) és a búvárkodás. Hát a szörfözés az egy nagy kamu, még kezdőknek is gyengék a hullámok, ráadásul végig korallzátonyok húzódnak a hullámok leplei alatt, és könnyen szanaszét sebezheted magad, ha épp nem sikerül a deszkán maradnod. A búvárkodás, na az már igenJ Az egész térség egy nagy korallzátony, amit ugyan csúnyán rongál nap mint nap a hajózás, de még így is sok szép része maradt épen. Mindez tele színes halakkal, rájákkal, cápákkal! A koralloknak vannak előnyei és hátrányai is. Egyrészt az elhalt összeőrölt koralloktól tud nagyon szép fehér homokos lenni a part (itt egy kicsit inkább szürkés a vulkanikus kőzet belekeveredése miatt), másrészt a nagyobb darab elhalt korallok szanaszét a parton nagyon megnehezítik a vízben való fűrdőzést. Itt Trawanganon is ez a helyzet, nagyon óvatosan, ügyeskedve kell eljutni a mélyebb vízig, könnyen szétvághatja a lábad egy kósza kis homokba rejtőzött korallmaradvány.

Szívjad azt a csövet rendesen te gyerek :)

Snoorkel kapitány

Na akkor ide kössünk már ki...

...és igen, kikötöttünk! :)

Egyik nap körbebringáztuk a szigetet, itt sem találtunk jobb partokat, jobb, azaz drágább szállásokat azonban igen. Több száz dollárokba kerülnek itt a szobák, pedig még csak a tengerpartja sem szép, a koralloktól nem lehet fürdeni, és a kikötőtől is messze van. Mégis felnyomják az árakat, a szobák pedig sokszor üresen állnak, de a tulajdonosok nem engednek.

A homokban tekerés nem volt a legkönnyebb...

...de kibírtuk! :)

Dávid magával játszadozik :)

Zsófi egész nap csak tekerni akart... grrrr

Körbejártuk az összes partszakaszt...

...találtunk még néhány képeslapot!

Szegényeknek...

...a magyar árakhoz képest megfizethetőek, ez a vicc!

Ami közös mindhárom szigetben, az az, hogy nincsen motoros forgalom, gyalog, bringával, vagy hipertrendi lovaskocsival járhatod a környéket. Ezekkel azért csak óvatosan, életveszélyesen száguldoznak a szekerekkel keresztül a tömegen, és ha nem figyelsz, könnyen belédszaladhat a szekér egyik rúdja. Út sincsen, a legtöbb helyen sima tengerparti homok maga az út is, néhol kicsit tömörebb föld. Volt pár majdnem nagy esés a nagy homokban a kétkerekűkkelJ

Kisméretű csődörökben sok az erő, de sokat dolgoznak!

Zsófi és a kocsi

Dávid és a kocsis

További hasonlóság a szigetek között, hogy mindenhol ezerrel Ramadanoznak. Az egész iszlám világban tart most ez a készülődés, böjt egy hónapig. Napfelkeltétől napnyugtáig nem esznek, nem isznak még csak vizet sem. Ahogy leszáll az éj, kiéhezve megtámadják a kaját, hajnalig esznek, majd ismét semmi. Ennek köszönhetően délután felé a pincérek fele már egyáltalán nincs beszámítható állapotban, kicsit kitikkadnak a 40 fokos melegben, gyakran elfelejtik, mit rendelsz, a válasz pedig rendszeresen annyi, bocs, böjtölökJ Ezért most nagy bulik sincsenek, de azért nem honol így sem csend a vidéken. Először csak naponta négyszer-ötször hallottunk a közeli mecsetben felharsanó imát, éneket, Dávid szerint hörgéstJ Majd ahogyan a Ramadan haladt előre, nekünk úgy tűnt, mintha egyre gyakoribbakká válnának ezek a rituálék. Mi is aktív részesei voltunk a muszlim hitvilágnak, a mecsettől 200 méterre laktunk Trawangan fő mecsetétől, így volt szerencsénk teljes hangerővel hallgatni a szertartást. Így legalább azt is tudhattuk, mikor van hajnali 5. Ilyenkor ugyanis brutál hangerővel harsogott a mecset, „reggeli, reggeli” vagy „imára, imára!!!” hívó hangja. Első hajnalban riadtan pattantunk fel, atyaég, jön a cunami??? J Aztán kezdtük megszokni, hogy kb. az agyunkból szól a ramadán. A legnagyobb vicc az egészben, hogy a helyiek többsége azt sem tudja, mit jelent a Ramadán. Nekik csak a szabályokat jelenti. Nem ehetsz, nem ihatsz, nem csinálhatsz sok mindent, aztán ha vége, bulizhatsz egy nagyot. Mindezt gondolkodás nélkül követik, közben pedig fogalmuk sincs arról, hogy mit ünnepelnek. Ráadásul nem is egyszerű kis szabályokról van szó, és mégis, vakon csinálják. Érthetőbbé vált számunkra, hogyan is lehet őket a dzsihádra vagy öngyilkos merényletekre rávenni... Az azért hozzátartozik, hogy a helyi hoszteles fiú például nem evett, nem ivott egész nap, viszont 2 óránként joint lógott a szájábanJ És egy nagyon jól sikerült videó erről J

Ramadhaaannn

To The Mecset

Ahogyan beszélgettünk a helyiekkel, kiderült az is, hogy ők például egyáltalán nem akarnak három feleséget, egy is elég, és ők is egyetértenek azzal, hogy valakinek akkor lesz két felesége, ha az elsőt únja. Tehát mintha náluk is lenne monogámia, egy embert szeretnek, de ha valamiért ez nem működik, akkor legálisan lehet még egy pár nőjük. Sokszor ez státusz szimbólum is, ha sok feleséged van, akkor az mutatja, hogy tehetős vagy. De fordítva ez nem igaz, ha egy gazdag pasi boldog az első feleségével, nem feltétlenül lesz második is. Legalábbis nem itt Indonéziában vagy Malájziában. Bár azért az is igaz, hogy amikor megkérdeztük, hogyhogy ők nem vágynak két feleségre, akkor az első válaszuk az volt, hogy ahhoz sok pénz kéne (és nem azt mondták, hogy de hát egy nőt szerethetsz csak igazán...) J Azért csak hallgassuk meg azt az imát, így szólt a teraszunkon hajnali 5kor is!!! :O

Bár Ramadán van, esténként azért lehet találni több bárt, bulit is, bár biztosan ennél még sokkal nagyobb az éjszakai élet normál időszakban. Egyszer mi is megnéztük magunknak ezeket a helyeket, hát... nagyon egy kaptafa, egy csomó részegedő szingli párra vadászik... Jézus ennyire házaspár lettünk???? J Ami tetszett viszont, az a silent diszkó. Otthon is van ilyen, a bejáratnál kapsz egy fülhallgatót a fejedre, amin keresztül hallgathatod a DJ pultnál játszó lemezlovast. Csakis a fülhallgatóban megy a buli, ha ezt leveszed magadról, akkor teljes csend, emberek beszégletése, az utca zaja, és a körülötted a látszólagos némaságra vadul táncoló fülhallgatósok. Nagyon vicces élményJ A jobb helyeken még csatornát is válthatsz, és választhatsz két.három DJ közül. Így még viccesebb helyzet, lehet, hogy te épp transze zenére nyomod, a melletted lévő pár pedig pörgős rockit lejtJ Itt csak egy csatorna volt, de így is élveztük. Még magyarokkal is találkoztunk, egy 15 fős banda, villát bérelnek Balin, onnan jöttek át pár napra a szigetre. Hát őket nem viselte meg a válság, nagyon helyes, van élet a válságon túl is, van miért hazamennünk...J

Trawangan után következett Gili Air, amit már egy egynapos snorkel túrán egyszer meglátogattunk Trawangnról, és már akkor is megfogott minket a sziget hangulata. Néhány étterem, bungalók a sziget partjainál végig, de elszórtan, távolabb egymástól. Van egy központibb része, ide kötnek ki a hajók is, de rendes kikötő nincsen, a hajóról a csomagjaiddal a tengerbe érkezel.

Búvároknak elég bíztató...

...talán inkább bárkinek!

Út sincsen, még olyan kiskövekkel kirakott útszakaszok sincsenek, mint Trawanganon. Lovaskocsik itt is jönnek-mennek, de közel sincs olyan életveszélyes forgalom, mint a másik szigetünkön. A part is sokkal szebb itt, itt van pénz, vagyis inkább igény arra, hogy kitisztíttattsák a helyiekkel a koralloktól. Itt is hamar megtaláltuk a kedvenceinket, kedvenc étterem, kedvenc partunk, kedvenc esti naplementés bázisunk, stb. De ha a bungallónkban kellett volna töltenünk az egész napot, akkor sem lettünk volna elkeseredve, gyönyörű kis ház nagy terasszal, előttünk a tengerpart, fák, kellemes szellő, stbstb. A környezet csodás, a ház maga ugyan már kicsit lehasznált, ottlétünk során a teraszra vezető három lépcsőből kettő is leszakadt (mindkettő Dávid alattJ). Felújításon nem gondolkoznak. Egy gazdag pár éve felvásárolta a környéket, és nemsokára hatalmas szállodakomplexumot építenek ide, a mi bungallónk helyére isL

Nekünk álombungalló!

Nem egy Hilton...

..., de ez nem számít, a lokáció adja egy ingatlan értékét, ezt mindenki tudja! :)

Gili Air

Csodás látvány vár minden nap!

Árusok persze itt is vannak!

Ananász és mangó

Ananászfagyi :)

Mangófagyi

Na végre egy unikális sérülés:medúzacsípés

Kávézó

Heverő :)

Ebédlő

Megint kávézó

A naplemente itt sem maradhat el...

...persze egy ilyen helyen nem is szabad kihagyni...

A távolban Bali legmagasabb vulkánja

Fullmoon

És egy jelenet a kertünkből:

Ide ki mászna fel? :)

A muslinca és a coco

A végtermékből egy nekünk isjárt! ;)

És a boldog fogyasztók...

Kétszer búvárkodtunk ittlétünk során. Az egyik látványosság itt a manta rája, de ennek most nincs szezonja, ezért nagyon szerencsésnek kell lenned, hogy láss ilyet. Mi nem voltunk ennyire mákosak, „csak” egy Sting rayt láttunk. A másik különlegesség, legalábbis számunkra, mert még nem láttunk sokat, a cápák. Szirti cápák, black tip shark, white tip shark – ezeknek a hátuszonyuk vége vagy fehér vagy fekete. Első merüléskor csak messzebbről láttunk egy kisméretű ragadozót, második alkalommal azonban egyszercsak előtűnt a talajon pihenve egy kb. 3 méteres white tip cápa. Először csak pihent a homokban, majd elkezdett lassan úszkálni, körbe-körbe, láthatóan szemügyre vett minket... Tudjuk, hogy nem támad emberre, de amikor ott vagytok lent a mélyben mindössze hárman egy ilyen ragadozótól 5 méterre, akkor azért elbizonytalanodszJ Miután látta a haver, hogy nem vagyunk túl izgalmasak, ismét nyugovóra tért. Nagy élmény volt! Láttunk már dajkacápát például, de azoknak nincsen olyan hagyományos cápa alakjuk. Ez a mostani ellenben tökéletes cápa voltJ A búvárkodásért továbbra is teljesen odavagyunk, most Dávidnak sem volt gond a fülével, úgyhogy már tervezzük, hol tegyünk majd le a Rescue vizsgát, ez következő lépcsőfok a búvárlétrán... Tán Máltán? J

Irány merülni...

...kicsit megszerettük ezt a sportot, talán itt látszódik...

Második merülés óriáshajóval:)

Minden ok, a has is! :)

Ha ezt egyszer elkezded, soha nem tudod abbahagyni! Nem is szabad...

Ha valaki idegenkedne a búvárkodástól, nincs miért aggódni, itt mindössze egy pár békatalppal és maszkkal is sok érdekességet lehet látni. Béreltünk mi is egy-egy napra ilyen szettet, csak be kellett sétálnunk a térdig érő vízbe a sziget megfelelő részén, és máris ott úszkáltunk egy tökéletes akváriumban színes halakkal, korallokkal, és óriási teknősökkel! Egy kicsit többet kellett keresni, de végül láttunk tengeri csikókat is, egy egész ménestJ Meglepődtünk nagyon, először nem is tuduk, hogy mit látunk, ezek nem olyan tengeri csikók, mint a mesében, egyáltalán nincs csikó alakjuk. Ez nem az a fajta, amit mindannyian ismerünk képekről, meséből, természetfilmekből, bárhonnan. Ezek úgy néznek ki, mint a halak, zöld színűek, és fejjel lefele lebegnek, így is úsznak, fejjel lefele, oldalazva. Hát ők a helyi tengeri csikók!

Három napot voltunk első körben Gili Air szigetén, innen pár napra áthajóztunk Lombokra, hogy megmásszunk egy 3726 méteres vulkánt, onnan pedig vissza erre a paradicsomi kis szigetre. Azért ez nem csak egy kis kiruccanás, komolyan vettük a dolgot, már egy héttel korábban elkezdtünk futni, keményedni, mégis csak hegyet mászni készülünk!

Rinjani, elég keménynek ígérkezik...

Időközben megérkeztek Gáborék is. Aki hirtelen nem tudná, náluk voltunk Kínában, Guangzhouban, Gábor és Noémi, ja és Picacchu, de ő nem jöttJ Két hetet nyaralnak Indonéziában, aminek egy részét összehangoltuk egymással, egy kis relax Gili Airen majd egy igen kemény nap a vulkánon.

Kezdjük a relax résszelJ Két nap is áthajóztunk Gili Menora reggel, ott töltöttük az egész napot, majd egy délutáni hajóval vissza. Talán Gili Meno a három sziget-testvér közül a legcsinosabb, gyönyörű partok, még kevesebb ember, mint Gili Air-en, a többi hasonló, lovaskocsik, homok-utak, kis éttermek a parton, bungallók, sok helyen medence. Annyira tetszett az első alkalommal, amikor megérkeztünk, hogy komolyan elgondolkzotunk, hogy átköltözünk ide. De mivel már nem akarunk ismét bepakolni, szállást keresni, kipakolni, stb., így köztes megoldásként inkább a következő nap is áthajóztunk egy napra ide.

Az ismerős arcok: Noémi és Gábor

Gili Meno

Csak, hogy ne unatkozzunk a strandon... :)

...eljutottunk arra a szintre, hogy egy ilyen helyen nem tudunk unatkozni, pedig nem hittük el...

Megint egy képeslaphely, jó kis stranddal végre!

Esküvői, futós kép! :)

Csúcsérzés...

Zsófi kékvízpóz

Yoyo

Tökéletes kép: ez a Gili szigetek

Meno Turtles

8hónapos korukban engedik vissza őket! Ezek 6hónaposak

Nászútszállás

Max még egy fürdőgatyára vagy bikinire van itt szükséged

Helyi lakos

A naplemente Gáborékkal sem maradhat el ;)

Utána meg jöhettek a jó kis grillek

Zsófi nem, ő levest eszik! haha :)

Az út végefele már mi is többmindent megengedünk magunknak... Amúgy meg a kaja nagyon olcsó, egy ilyen nyárs mindenféle finomsággal 800Ft!

Egy másik relax programra is beneveztünk négyen közösen, egy kis Happy Shake. Sokszor keresztezte utunkat a Happy Shake, de sosem vállalkoztunk rá. Nem más ez, mint a világszerte ismert bolondgombából készült koktél. Otthon a nem legális hallucinogén termékek közé tartozik, a világ nagyobb részén azonban a friss bolondgomba teljesen legális. A szárított gomba, ami lényegesen erősebb, mint a friss változata, az itt is és sok más helyen is illegális. Mi nem csinálunk sosem illegális dolgot egyetlen országban sem, ez alap az út során, hülyeségért nem fogunk bajba keveredi...! Viszont ha itt a friss gomba legális, akkor hajrá! Sok helyen láttunk már friss gombából készült turmixot, Tájföldön, Laoszban, szerte Ázsiában. Sosem mertünk belekóstolni, nehogy túl erős legyen, és nehogy a világ egy távoli részén veszítsük el a kontrollt. Hallottunk már sztorikat. Tájföldön például egy begombázott fiút teljesen kirabolt egy ladyboy, egy kutya megharapta és elhagyta az útlevelét... J De így négyen, egy biztonságos kis szigeten teljesen más a helyzet. Minket amúgy is érdekelnek az ilyen jellegű spirituális élmények, Peruban a sámánceremónia is erről szólt – vezetett utazás. A kedvenc helyünkön, a stílusosan Space Barnak nevezett helyen van is egy ügyes srác, aki tudja, hogyan kell ezt elkészíteni, egy kis gomba, egy kis dinnye meg kóla, és már kész is a happy shake. Ő Goa Kid, most ő volt a „sámánunk”J Maximálisan bíztunk a szakértelmében, figyel majd ránk, és amúgy is nagy tapasztalattal rendelkezik, tudja, hogyan kell a dolgoknak történnie. Jó pár nappal később derült ki, hogy Goa Kid mindössze 19 évesJ

De a turmixot valóban jól elkészítette, Gáborék csak belekóstóltak, mi megittuk az egészet és nagyot gyönyörködtünk a a naplementében, majd a holdban, átbeszéltük az élet nagy dolgait, az élet értelmére ugyan nem jöttünk rá, de jól elnevetgéltünkJ

Sokat hezitáltunk, hogy ezt a részt megosszuk e veletek, de ez is az utunkhoz tartozik és ha hiszitek, ha nem, mindent megosztottunk veletek eddig is! Ez az egész dolog egy kényes téma,nem is akarunk belemenni, de a lényeg, hogy mi szabadon élünk és szabad felfogásúak vagyunk, egy ilyen dolgot simán bevállalhatónak tartunk, ami nem egyenlő azzal, hogy mindennel így lennénk, természetesen vannak ésszerű határok! Ha ez valakinek nem tetszik, várjuk nálunk és elbeszélgethetünk egy kicsit az élet dolgairól! J