Amazónia=csúcstermészet

Az eddigi 4 hónapos dél-amerikai túrázásunk alatt még nem láttuk az Amazonasi Esőerdőt, amit azért igencsak nagy hiba lett volna kihagyni, elvégre a világ legnagyobb eredjéről beszélünk, ami nem vicc, de 2 millió négyzetkilóméter, azaz 20 Magyarország! J Miután a buszutunk a szokásos katasztrófálisra sikeredett, borzalmasan fáradtan értünk hajnalban a gyülekezőpontra, ahonnan kisbuszokkal folytattuk az utunkat,még 2,5 óra, majd ahogyan elértük Amazónia egyik mellkékmellékmellék folyóját, motoros kenukkal mentünk tovább a szálláshelyünkre, ami csak vízi úton megközelíthető. Kicsit nézzünk körbe ezen a vidéken!

Az igazi banánköztársaság

Mindenki megy a munkába! :)

Helyi erők 1

2 :)

És a már megszokottá vált szoptató anyák látképe mindenfele, akár templomban is! Ez teljesen rendben van, nem? :)))

Így közel 20 óra utazás után végül megérkeztünk az elsődleges esőrdőbe, azaz a még érintetlen részbe, a másodlagos a meg már újratelepített... Már út közben elénk tárult a hatalmas növényzet, Tarzan indái, a fákon élősködő virágok, orchideák, óriás pálmák, és más óriás fák, néhányon Avatarokat is láttunk! J

Itt már sejtettük, hogy valami durvaságra készül velünk a természet...

Ladikunk :)

Irány a dzsungel...

Aha, alakul...

...igen, ez Amazónia, csodás és lélegzetelállító!!!

A szállásunk is igazi dzsungeles bungalló volt a maga szunyoghálós ágyaival együtt.

Elég jó az első benyomás...

...a másodikat hagyjuk! :)

Na, de azért egész jó! :)

Megérkezésünk után röviddel éjszakába nyúló sétára indultunk a kis csapatunkkal, akikkel most nagy szerencsénk volt, jófej fiatalok, egy svájci pár, egy izraeli pár, 1 kínai, 1 német, egy amerikai pár (na ők egy szót se szóltak senkihez, de még egymáshoz sem, azóta is csak tippelünk, mi volt velük..., Dávid szerint az egyház adta őket össze J ) és a kedvencünk, Dr.Professor, egy őrűlt argentín amazon-kutató biológus, aki folyamatosan beszívva dalolászott, gyűjtötte az erdőben a gombákat, és megkóstolt minden növényt, ami útjába akadt... hátha lesz valami hatásai (persze azért ismerte a növényzetet, ugyanis itt azért már vannak halálos mérgek is), egy igazi pampalíni. J

A megint vegyes csapat! Középen a professzor, előtte a vezetőnk, a nevét a mai napig nem tudjuk, "Hey Man"-ként szólítottuk! :)

Az első program alapból jól kezdődött, a túra útvonaláig motoros kenuval mentünk, közben pedig megláttuk az első igazi amazoncsodát, a rózsaszín édesvizi delfint, nem vicc, tényleg rózsaszín! A színét ugyan nem láttuk, mert elég messze volt, de a lényeg, hogy tudjuk! J

Mi :)

Már megint sok-sok képeslap mindenfele...

Helyi erők, szerencse, hogy volt rajtuk gatya! :)

Mesés látványok akármerre néztünk...

Ja és igen a delfin, már majdnem elfelejtettük! :) Ugye milyen aranyos és rózsaszín!? :)

Azt azért tudni kell, hogy itt nem olyan könnyű bármilyen állatot is látni a hiedelmekkel ellentétben. Ugyanis olyan buja a növényzet, hogy az állatok nagyon könnyen el tunak bújni, arról nem is szólva, hogy sok állat mestrei rejtőzködő technikát fejlesztett ki, túravezetőnk éles szeme kellett hozzá, hogy észrevegyük őket, na meg Dávidé és Zsófié, nagy megtalálók voltunk! :O

Találj meg itt bármit is... :)

Íme a kicsikék, csodás, hogy ez nem egy állatkert...

Emellett a túravezetőnk mesterien utánzott mindenféle állathangot, a madártól kezdve a krokodílig, mi meg sem tudtuk volna különböztetni, melyik az igazi. Ez a képessége is segített neki az állatok nyomára bukkanni. Ahogy leszáll az éj, előbújnak az éjszakai szörnyek is, láttunk pókokat, hatalmas szöcskéket, kis boát (ezt Zsófi találta), békát, és még sok érdekes ízeltlábút. Higgyétek el, hogy ez hihetetlen volt, egyes állatokat akármennyire is bámultunk nem vettük észre 5 centiről sem...

Hol is van az állatka?

Itt már egyértelműbb, botsáska a kis fejével!

Hernyócskák

Valami Hitchkok :)

Amazonasi boa

Na ez már tényleg durva volt, a kicsike a csápjaival vagy 40cm!

Tulajdonképpen bármerre néztél, volt valami érdekes. Este még a házak körül is tettünk egy sétát, és bebizonyosodott, hogy nem is kell olyan messzire menni az éjszakai szörnyekért...

Tarantula...

...a házikedvencünk! :)

 És akkor ha már említettük Hitchkokot és ha már a az egyik kedvenc együttesünk is gondolt rá, akkor íme egy klasszikus Pendulum... J

 A szörnyektől eltekintve az éjszaka csodálatos, gyertyafény, szunyoghálós ágy, innen pedig lehet figyelni a szobába be-betévdeő foszforeszkáló bogarakat, hajnalban pedig a nem akármilyen madárkórus ébreszt minket , mindig erre szeretnénk ébredni... J Az estével kapcsolatban még annyi, hogy a csapat vett 4 üveg rumot a 4 estére, ezt első este mind megittuk! J

Másnap délelőtt ismét túra következett, most azonban rendes esőerdő lévén végig esett az eső, hol teljes erővel, hol csak kicsit, de sebaj, kaptunk trendi büdi esőkabátot és csizmát. Persze volt olyan hely, ahol a nagyobb testsúlyú embereket a csizma sem mentette meg a sártól... haha J

Esőerdő...

Szép kis terep volt...

...de még mennyire! :)

Azért a végén csak összejött! :)

Közben kaptunk egy kis helyi biológiaórát, megnéztük a kinin fát, láttunk olyan gyökereket, amikből a Tárzánék mérget nyertek ki, ezt kente a nyilára, láttunk szimbiózisban élő gombát és fát, megismertük a citrusfát, ettünk citrushangyát (Zsófi finnyás volt, ezt kihagyta), és ismét láttunk pár érdekes állatot, jellemzően rovarokat, de Dávid már megint felfedezett két majmot is a messzeségben.

Hangyaebéd, miket be nem vállalunk...! :)

A lyuk nem természetes, evezőlapátot készítettek belőle

Dzsungel forever...

A kis finomságok...

Bogárlak

Avatarfa :)

Hangyavár százezres lakossal

Mint a filmekben, Rambó 28! :)

Ilyen színeket csak a természet tud, ember soha!

 Délelőtt szárazföldi kaland, délután vízikaland, piranja halászatra mentünk, amiben mi már a brazil Pantanal park után profik vagyunk, Dávid be is bizonyította ezt, ő fogta a legtöbbet, és ő fogta ki az elsőt is. J



Na nehogy már egy bajait legyőzzenek piranha horgászásban! :)



Egy kis szünetként két fogás között elmotorcsónakoztunk a helyi anaconda fészkéhez, és tényleg, ott aludt benn az odújában, éppen jóllakott valami emlősállattól, úgyhogy most másfél hónapig pihen... Ez akármennyire is furcsa, megrázó élmény volt, elvégre egy igazi csúcsragadozóval volt dolgunk!

Vajon mi van itt?

Csak egy kedves hétméteres... :)

Na, de gyorsan meg is nyugodtunk...

Megvártuk, míg lemegy a nap, addig volt egy kis fürdőzés a meleg tóban, és mielőtt visszatértünk volna a szállásunkra vacsorázni, krokodilkeresésre indultunk, de csak egy-két krokodilszemet láttunk felvillani a távolból, és mire megközelítettük volna, elillant. Szerencsére ilyeneket láttunk már Pantanalban, úgyhogy mi nem bánkódtunk.

Esti látkép, madárlak

Harmadik nap eltúráztunk egy helyi, őserdőben élő közösséghez, ők is már eléggé a turizmusra vannak sajna ráállva, fel vannak szépen öltözve ruhába L Zsófi nagy bánatára, mert így nem láthatta a felkötözött kukijaikat! J A 2órás túráról csak annyit, hogy miután Dávid lábára már nem ment fel a csizma, beidegesedett és flippfloppban kezdte meg az utat, ami gyakran igen fájdalmas volt, ugyanis a dzsungel tele van csípős hangyákkal, tövisekkel stb... J De megérkeztünk, ahol bemutatták nekünk, hogyan élnek, készítettünk dzsungel pizzát együtt manioca gyökérből, megkóstoltuk a kakaó gyümölcsét, és végül elmentünk a helyi sámánhoz, hogy kicsit beszéljen az ayahuascaról – az amazonasi halu-ital (ami minket amúgy is nagyon izgat).

Ayahuaska bokor...

Zsófi azért kapott egy kis kukit :)

Real Estate Amazonia

Evezőkészítő műhely

Jajj, ezek a színek...

Helyi BKV :)

Zsófi megtalálta igazi énjét! :)

Amazónia ohh yes

Banánpóz :)

Killer póz :)

Hagyományok azért még vannak!

Dzsungelpizza

Kifejezetten finom lekvárral!

Na hát ez a sámán is inkább túrista sámán volt, de azért elkért fejenként 2 dolcsit az 5 perces beszédéért. Azt mindenesetre megtudtuk, ha egyszer ayahuascát akarnánk inni, akkor az nem egy napos progi, hanem akkor 1 hónapra be kell vetnünk magunkat a dzsungel mélyébe, Dr.Professor meg persze tudja is, ki a jó sámán, mert hogy ő erről írt már néhány könyvet. Hívott is minket, hogy menjünk vele, de nekünk más a programunk (sajnos) J .

2 dolláros sámán, ennyit is ért! :)



Na ez már a valóság, mennyire szép ez a gyerek! :)



A nagy család... :)



Délután visszatértünk az anaconda odújához, hátha láthatjuk kint is napozni a fára tekeredve, de nem volt szerencsénk, úgy tűnik, megúnta a kiemelt figyelmet, és elköltözött.

Utolsó este még lett volna lehetőségünk egy éjszakai túrához, de rajtunk kívül senkinek sem volt kedve ehhez, így mi külön útra indultunk, tény ami tény, éjszaka a legizgibb a dszungel...

Grasshoppers

Állati :)

Halálos fegyver!

Az Amazonas jelképe ;)

Utolsó nap hajnalban, még a városba való indulás előtt, beiktattunk egy kis madárlest és evezést, az eső ismét zuhogott. Szép volt, jó volt, de azért nem lesz rossz újra egy kicsit rovaroktól és bogaraktól mentes helyen lenniJ

Mi az, hogy szép, GYÖNYÖRŰ!!!

Ismét jöhetett a 2 órás motoros kenuzás, 2 órás minibuszozás és 8 órás távolsági buszozás Quitóig. Dávidnál egy kabát minusz, Zsófi a sapkáját hagyta el, de persze Zsófi sose hagy el semmi, a sapkája is meglett csodák csodájára, Quitóba utánunk hozta Dr.Professor.

Viszlát Amazónia...

...még visszatéünk...

...ezt nem lehet örökre itthagyni!!!