Chi Phat - Ecoturizmus

És végre jöhet egy igazán egyedi program, ami reményeink szerint visszahoz egy kicsit a kambodzsai csalódottságunkból (Dávid csalódottságából!)... ECOturizmus. Zsófi ötlete volt, lássunk egy kis igazi Kambodzsát is, ahol az átlag túrista nem jár. Kicsit nehezítette a dolgunkat, hogy most van a Khmer Új Év, senki sem dolgozik, de a pénztől senki sem zárkózik el, így a faluturizmus ünnepnapokon is üzemel. A buszozás ismét élmény volt, sok érdekesség, plusz egy szenzációs buszmegálló a házak mögött felhalmozott szemétdombbal, a kajapult előtt gőzölgő kutyaszarral és a rengeteg léggyel. J

Egy kis buszos pihenőre és a haver étkezdéjére mindig szükség van...

Jó kis finomságokkal, csigapörkölt :)

Így mossák és nem vicc, a csirkehúst!

De kérhetsz szárítós húst :), hátul a wc és a szeméttelep látható! :) Mi nem ettünk semmit!

Kicsit tartottunk attól, hogy hogyan fogjuk majd megtalálni azt, amit akarunk, hogyan jutunk el a faluba, mert itt aztán semmi sincsen kitáblázva, nem egy bejáratott backpacker útvonal. De már út közben összetalálkoztunk egy izraeli párral, egy busszal utaztunk, és nagy örömünkre ők is a kis faluba jönnek, négyen könnyebb – nahát kész öröm, hogy nem vagyunk az egyetlenek a bolygón, akiket még érdekel ezJ

Irány a faluturizmus kambodzsai módra...

A busz után még jött egy 30 perces kocsiút, majd egy folyami átkelés – két kis ladikon keresztbefektetett deszkák összeszögelve, és már kész is a minikomp.

A faluba érkezve találkoztunk még két lánnyal, lettekkel, akikkel szintén jóba lettünk, így végül hatan mentünk együtt mindenhova. Első feladatunk volt szállást találni. Először, hogy igazán igazi legyen az élmény, családoknál szerettünk volna lakni, de mióta út közben láttuk, milyen körülmények között élnek a családok vidéken, inkább Guesthouse mellett döntöttünk, sőt, Zsófi kikötése a nyugati típusú wc volt. Szerencsénk volt, találtunk ilyet, sőt, még zuhanyzónk is volt, mindez 5dollárért, juhéjj. A lett lányoknak ázsiai pottyantósuk volt, plusz a zuhanyzáshoz a vizet is kis vödörrel kellett merni egy nagy ciszternából – mindezt pontosan ugyanannyiértJ

A falunk :)

Megérkezés a két új baráttal...

Na igen, az első üdvözlés, ezért jöttünk...

Homestay közelről...

...és távolról! Bocsánat, ezt nem vállaltuk be! :)

Ebéd a helyi, tulajdonképpen egyetlen éttermecskében, ahol három étel közül választhattunk, majd a délutáni progi egy rövid kis túra, ami a 3 kilóméterre lévő vízeséshez vezetett, ahol fürödni is lehetett. Nagy látványosság voltunk, 4 bikinis lány... Itt a nők, úgy tűnik, vagy nem fürdenek nyílvánosan, vagy max. ruhában.

The étterem

Vagy kettes opció, levesező! :)

A vízesésénél királyság volt

Helyi családdokkal fürdőztünk...

...nők sehol, csakis a gyerekek és a férfiak fürdőzhetnek! Ez rendben is van így, nem? :)

  Itt nagyon kemények a társadalmi szokások. Ki van írva egy nagy táblára a külföldieknek is, hogy mivel itt ez nem szokás, mi is tartsuk hozzá magunkat, ne mászkáljon ffi-nő kézenfogva az utcán, csók pedig egyenesen tilos, tessék térd alá érő nadrágot, szoknyát hordani, monikini szintén nem illik, és hasonlók.

Na, ez nem semmi, mit szabad és mit nem...

És a legfontosabb, no opiuk szívás gyerekek előtt! :)

És ha már itt tartunk, így kommunikáltunk, máshogy tényleg nem ment! I need to go to the bathroom... Urgently! :)

Zsófi mániákus szappangyűjtő! :)

 

Ahogy sétálgattunk a faluban, láthatóan külön is van a két nem, a férfiak együtt iszogatnak, nevetgélnek, isszák a helyi rizs-pálinkát, a nők szintén együtt csinálnak valamit, főznek, házimunkáznak, foglalkoznak a gyerekekkel. Még a robogókon is csak nagyon ritkán láttunk vegyes utasokat. Ahogy figyeltük a gyerekeket, náluk is már elkezdődik ez egy bizonyos kor után, kb. 5-6 éves kortól.

Helyi erők kocsmázgatnak...

Bárcsak ilyen növényzetünk lenne egyszer a kertünkben...

Anya és lánya

Mit is jelent, hogy válság???

Sanyibá :)

Lehet itt kéne ingatlanozni! :)

A nagy kedvencek: Alain Delon, DISCO, Valentino! :)

A falú belülről...

...és a mindennapi mozgás!

Így is lehet lazába! :)

Szintén tipikus, cukornáditalos!

Asszony

Fater és lánya

A főút :)

Zsófi az új haverjaival!

Mátyás Király tér és a szereplők:

Magdi anyus :)

Klaudia

Laci

Zoltán

Miklós

Danika, Imi és a többiek...

Ez új szereplő, a nevét nem tudjuk! :)

Berci :)

  A gyerekek amúgy itt is nagyon aranyosak, integetnek és köszöngetnek mindenhonnan, a „hogy hívnak”-ot már mindenki tudja angolul, még a legkisebb isJ Na lássuk azokat a már régen várt lurkókat...

  Este korán fekvés, mert másnap jön egy hajnaltól kezdődő egész napos motorcsónakázással egybekötött dzsungeltúra. Bár már megtanultuk, hogy ne várjunk sokat egy ilyen túrától, nem fogunk sem tigrist, sem elefántot látni, de azért a remény sosem hal meg... Hát egy ilyet sem láttunk... J

A napi elemózsia!

A misztikus hajnali dzsungel...

A hajnal és a kapitány

Jó kis látvány ez...

A helyiek korán kelnek

Dávidnak nehezen ment!

Viszont! Ahogy elkezdtük a túrát a dzsungelben, egyből feltűntek a kis piócák a talajon. Először vicces volt, Zsófi még sosem látott ilyet, majd ahogy egyre többet lettek, és csak másztak és másztak, ahogy megálltál, egyből kettő-három kapaszkodott a lábadra, már nem lett annyira vicces. Ezeket pedig nem lehet csak úgy lesepregetni a lábadról, mert egyből odatapadnak, és még ha egy kis időt hagysz nekik, már szívják is a véredet! Hiába mondta Dávid Zsófinak, hogy ne hisztizzen már, ezek a kis piócák nem tudnak átszívni az ember bőrén, Zsófi ezt nem hitte el, és már a sírás kerülgette, de szerencséjére mások is besokalltak, és visszafordult a csapat. Zsófi az élen szaladt kifeléJ

A gyilkos! :)

Kegyetlen veszélyesek! :)

Zsófi csak úgy járta a táncot, haha! :)

Mint kiderült (ismét) Zsófinak volt igazaJ Annak a pasinak, aki nem nagyon foglalkozott a piócákkal, 6, óriásira dagadt piócát kellett leszednie a lábáról és a hasáról. Mivel ezeket nem lehet csak úgy leszakítani, mert jön a bőröd is, ezért cigivel kell őket leégetni – na most is tanultunk valami hasznosat, ha egyszer véletlenül a vadonban ébrednénkJ Utána a pasi még egy órán keresztül vérzett, ugyanis a piócák véralvadásgátlót juttatnak a vérbe, hogy megerőltetés nélkül szívhassák magukba a táplálékukat, azaz a véredet! Dávidkám, az van, hogy a te véredet nem szeretik!!! Most jönne Dávid vicce, de megelőzőm – de azért van egy pióca, aki szereti a vérét szívni, neve ZsófiJ

Azért nem kell flegmáskodni velük...

De mindenre van megoldás! :)

A gyilkos élőhelye, a dzsungel...

Ez gyorsra sikeredett, irány hazafele...

Közben egy kis fürdőzés

Dávid iszonyatosan lefogyva és a hajónk! :)

 

Rövidre sikerült az egy napos túra, pontosan 15 percesreJ Délután sétálgattunk még a faluban, betársultunk a helyiek kődobáló játékába, és megkerestünk még egy helyet a folyón, ahol még lehet fürdeni a vízesés-részen kívül. Itt is jól megnéztek minket, bikinis lányokat. De nem baj, mi is jól megnéztük őket, sőt jól le is fényképeztük őket, amikor a folyóhoz jöttek a napi tisztálkodás céljábólJ

De jó is ez... :)

Kettő az egyben! :)

Sellő :)

Hol van a kakukktojás? haha

A helyi játék...

...nem túl bonyolult! :)

És az ellenfelek, persze a lányok!

Este egy nagy, vodkával kísért beszélgetés hatosban. Bár kis italozgatásnak indult, nagyon érdekes, mély beszélgetéssé alakult. Sokat megtudtunk ezeknek a társadalmaknak az életéről, az izraeli történelemről, a jelenükről. Ebben is sokat segít nekünk ez az út. Eddig csak max. a hírekben hallottunk ezekről az országokról, de az út alatt sokkal életszerűbb, valóságosabb képet kapunk sok társadalomról, közelebb kerülnek hozzánk – a hírek amúgy sem a teljes képet adják. Szóval sok országot látunk az utunk során, és képzeletben ezek által a beszélgetések által még többe is eljutunkJ Na meg arról nem beszélve, hogy itt ezekben az országokban (azért van egy pár) ingyen szállást kapunk és ingyen helyi idegenvezetőink lesznek... J Ezt már Tokyoban megtapasztaltuk, fantasztikus és felbecsülhetetlen dolog!

Másnap reggel indulás vissza a civilizációba, a kambodzsai hozzáállás nem hazudtolta meg önmagát... Ha hatan beférünk a kocsiba, miért kéne két kocsi? Így bepréselődtünk hatan a kocsiban nagy csomagokkal, és mehet a menet.

Kicsit azért szűkös volt a helyzet...

...de elfértünk! :)

A buszmegállóban aztán már csak reménykedhettünk, hogy jön a busz, és meg is áll ebben a kicsi faluban, mert alapból ezt nem teszik. Nekünk szerencsénk volt, csak fél órát késett a busz, az izraeli barátainknak még 3 órát kell ott várakozniuk – ez ÁzsiaJ