Nem könnyű egy idegen helyen eligazodni. Az még a kisebbik baj, hogy senki nem beszél angolul, a nagyobbik baj az, ha azt hiszi, mégis megértette a kérdést, és válaszol is rá. Így jutottunk az elmúlt napokban Rió legkülönbözőbb külvárosaiba… Ma például Rio Centerbe szerettünk volna menni, és eljutottunk Riocentro-hoz, ami a külvárosban egy Hungexpo-hoz hasonlító kiállítási terület. Hamar rájöttünk, hogy egyszerűbb leírni azt, hogy hova szeretnénk menni, mint megpróbálni jól kiejteni… esélytelen. Amúgy mindenki nagyon segítőkész, annyira, hogy senki nem mondaná azt, hogy nem tudja, merre van az, amit keresünk, inkább mond valamit, ami végül már többször tévesnek bizonyult. Többnyire busszal próbáltunk meg járni, de ez totál káosz itt. Maguk a buszvezetők sem tudják, melyik busz merre megy. A buszmegálló ott van, ahol megállsz a járda szélén, és integetsz. Néhol van egy-egy csenevész kis busztábla, de ettől még nem feltétlenül áll meg a busz. Az is megesik, hogy beáll a megállóba egy másik arra járó busz, és pont kitakarja azt a buszt, amit épp le szerettél volna inteni – ami után már 1 órája nyomozol. A legnívósabb helyeken ki van írva a tábla mellé az is, hogy melyik busz merre megy. Persze ettől még nem kell, hogy az a busz járjon is!
Viszont egy biztos, amikor már végképp elkeseredtünk, és kezdtünk magunk alá kerülni, mindig jött valaki, egy igazi segítő, aki szárnyai alá vett minket - sok élményt adott ez a sok viszontagságos utazgatás! Amúgy pedig mindig lesz valahogy, és bárhogy is van, az tök jó! Mondjuk lassan érdemes volna beszereznünk egy térképet;)
Egyszóval love BKV!:)
Sertikém jó látni hogy azért kint is psyhulgatsz rendesen. Ne bánts senkit.... :D :D
VálaszTörlés