Végül csak elértük Kata Beachet, ami Phuket sziget egyik
övezete, itt van még a talán híresebb, de túristásabb Patong is. Jó korán
szerettünk volna ideérni, hogy feltérképezzük a terepet, mire a család
megérkezik, és igazi helyismerettel rendelkező idegenvezetőkké válhassunk, de a
buszos kavalkád miatt csak kis előnyre tettünk szert. Elfoglaltuk a
szállásunkat, és már láttuk, a következő két hetünket nem a szokásos backpackers
hostelekre jellemző környezetben fogjuk tölteni... tiszta szoba, szép fürdő,
kényelmes nagy ágy, illatos ágynemű, ajándék szappan, sampon, kávé és víz
bekészítve a szobába – a világutazók kis örömeiJ
Nagyon rövid kis séta a parton és a városban, kis szervezkedés,
végül saját minibusszal megyünk ki a reptérre a család elé. Itt folytatódik a vagánykodás,
ugyanis általában „tömegközlekedéssel” megyünk mindenhovaJ
Reptéren nagy a várakozás, nagy az izgalom, hiszen mégis
csak 7 hónapja nem találkoztunk. Mi is beálltunk a kis táblát szorongatók
sorábaJ
 |
| Vajon melyik lehet Zsófi? :) |
 |
| Egy kis improvizálás sokat jelenthet... |
 |
| És a legelső pillanat, jó nézni az igazán boldog fejeket... |
 |
| És a fáradt csapat: Dóri, Ritamama, Anna, Adri és Roland! Most már azért vegyük le a kabátot!!! :D |
Nagy az öröm, mindenki egyszerre beszél, egyszerre kérdez,
mi sem tudjuk, mit meséljünk előszörJ
A csapat már kicsit elcsigázott volt, hosszú utuk volt, így egy gyors
élménybeszámolóval egybekötött vacsora után már csak a pihenés jöhetett.
Másnap folytatódtak a nagy beszélgetések, inkább a család
mesélt, mi kevesebbet, hiszen úgyis mindenki rendesen nézi és OLVASSA a blogot,
ugye? ;) Kicsit későn indult a nap, még át kell állni, így reggel csak a helyi
medencében hűsöltünk, mert ugye a mostani szállásunkhoz medence is járJ Dél körül irány a
helyi tengerpart, Kata Beach. Itt is jó meleg a tenger, sokat nem segít a
lehülésben, de feledteti a hőséget, hogy végre van csapat, lehet kivel
játszani, labdázni, stbstbJ
 |
| Indulhat a játék... |
 |
| És a jó kis beszélgetések, már ránk fért egy kis magyar valóság! :) A kérdés folyamatosan erősödik bennünk, vajon érdemes e hazamennünk?? A válasz egyértelmű, de egyre nehezedik a dolog... |
 |
| Haha, Dórinak van mit behoznia! :) |
 |
| Kata Beach |
 |
| Kicsit sok a napernyő, de rendezett... |
 |
| Árnyékot mindenkinek, 45fok és brutál UV! |
 |
| És egy helyi finomság! Azért szeretnénk tudni, hogy mi járhat egy ilyen ember fejében, "de jó seggem van" vagy mi?! :D Ne értsük félre egymást, az nem baj, ha valaki testes, na de azért ez mégiscsakmártérjélészhez! :) |
 |
| A lányok és a fincsi gyümölcsök... |
 |
| Adri és a cocco locco! :) |
 |
| A fiúk, Rolit már kapja a nap! :) |
Este egy nagy séta az árusoktól hemzsegő főutcákon, kis
csapatunk frissen érkezett tagjai egyből rá is vetették magukat a helyi árura, ugyanazzal
a lendülettel, mint ahogy mi is tettük BangkokbanJ
Persze itt gyorsan közbe kellett avatkoznunk, mi már tapasztalt thai
vásárlóknak számítunk, kis alku nem alku, nagy alku kell ide! J Na és a nap
fénypontja, megkaptuk az otthonról kért és ajándékba kapott felszereléseket,
közte a 6. fényképezőgépünket és a 7. pótfényképezőgépet! Drágák vagytok nekünk
bloggereink... :D
 |
| Tele a kéz, új pólok, esődzseki, kártya stbstb. |
Másnap megjött a táj időjárás, reggel is zuhogott az eső, és
most kivételesen nem is nagyon akart elállni, na szép meghozták nekünk a rossz
időt, 6hónap alatt 2 nap volt esős, íme a harmadik... J Vártunk egy kicsit, hátha
lesz ebből még strand, de végül esőnapot tartottunk, és meglátogattuk a helyi
állatkertet. A gyerekek miatt találtuk ki ezt első sorban, de végül mi is
legalább annyira élveztük. Persze a két kötelező thai showt nem lehetett
kihagyni, az elefántosat, illetve a majmosat, mindkettő nagyon édes volt. Az
elefántos különösen lenyűgözte Zsófit, el is határozta, hogy egy-két hetet
elefántgondozónak akar állni az út alatt, Dávid meg reméli, hogy hamar
elfelejti ezt a marhaságot, nem ez az első ilyen esetJ Nagyon okosak ezek az
állatok, fociztak, cseleztek, ormánnyal rajzoltak, ormánnyal pörgettek szalagot
– az ormány amúgy is a leghasznosabb, legügyesebb szerv a világon – Dávid
national Geograhis tudása szerint...
 |
| Irány az állatkert a rabszállítóval! :) |
 |
| Jó kis jármű volt ez, fújt a szél, jó kilátás, móka és kacagás! |
 |
| Általunk még soha nem látott trópusi teremtmény! |
 |
| És a pánk haverja! |
 |
| Volt itt édes mackó is. |
 |
| De hát a sztárok az elefántok maradnak... |
 |
| Ritamama, Roli és Jumbó |
 |
| Indul a show, mintha még ők is élveznék... |
 |
| Ez tökre jó! :D |
 |
| Ez az ormány...tényleg a világ legügyesebb szerve! |
 |
| És az elefántmű |
 |
| Szerencsére egyikőjüknek sem kellett ez a gyönyörű festmény, huh ezt most Roni és Dávid megúszta! :) |
Ami még zseniális volt, ütemre mozogtak, az egyik elefánt
egy elektronikus zenére mozgatta előre hátra a fejét, ütemre, tehát elég
gyorsan. Hihetetlen volt a produkció. Ez után jöhettek a majmok, ami inkább
vicces volt, mintsem ügyességi bemutató, sokat nevettünk.
 |
| Majomkodás |
 |
| Neki kicsit uncsi volt 1000szerre is eljátszani! :) |
 |
| 1,2,3...5 majom! :) |
Lett volna lehetőség krokodil showra is, de addigra már
kellőképp lefáradtunk, mehetünk haza! Úgyis tudjuk, mi fog ott történni, az
idomár beteszi a fejét a krokodil szájába... Lehetett volna tigrissel is
fényképezkedni, de szegény olyan jámbor volt (telenyugtatózva, az ilyet nagyon
nem szeretjük...), hogy műanyag flakonnal kellett ütögetni a fejét, hogy
felemelje. Hazaérve látjuk a helyi kajapiac megnyitott, persze ezt mem lehetett
kihagyni! Azért itt rá kellett jönnünk, hogy a mi, mostanában sokat látott
gyomrunk ezt befogadja, de a frissen érkezetteké annyira már nem! J
 |
| Irány haza! :D |
 |
| A jó kis piac... |
 |
| ...és a finomságok kondérbúúú! :) |
 |
| Ananászos Pityunak nem tetszett, hogy fotózzuk! |
 |
| A helyi erők nagyszámban érkeztek, volt aki már nem is látott! :) |
 |
| Jók a fejek, sokmindent elárulnak! :) |
 |
| Persze azért senkinek sem esik rosszúl egy kis normális kaja... |
Majd belátogattunk Patongra, ami a szexiparról vált híressé
sokkal inkább, mint a szép beachek miatt. Na ezt nekünk is látnunk kellJ Mivel kiskorúak is
voltak a csapatban, így csak messziről, és csak röppke pillanatokra
szemlélődtünk, de ez is elég volt, hogy megérezzük, milyen az a Patong-feeling.
A fő sétálóutca telistele van bárokkal, szinte csak bár tölti meg a két oldalt,
nem akármilyenek ám, sok közülük vagy 70méteren megy befele, előttük
miniszoknyás lánykák kihívóan kacsingatnak az előttük elsétáló emberekre, a
utcán szórólapos emberek próbálnak beszervezni, nem csak férfiakat, hanem
nőket, anyukákat, apukákat, bárkit, aki el megy előttük, a következő pingpong
show-ra nézőnek... Mi is ez? Végül nem láttuk élőben, táj „táncoslányok”
attrakcióznak a nemiszervükkel és a pingponglabdával, meg mindenfélét a
részletek elképzelését már rátok bízzuk;) (Dávid volt ilyenen 18évesen, de ez
titok J )Persze
nem csak lányok voltak, láttunk egy-két mixet isJ
Amúgy nem csak táj lányok „dolgoznak” errefele, láttunk európai fejeket is, de
legfőbbképp oroszokat. Thaiföldön kőkemény az orosz jelenlét, ezen a területen
volt amit csak oroszul hirdettek, de mindenhol megtalálhatóak!
Na itt kezdjük a legdurvábbal, hallgassátok a zenét!!! :)
Újra sikerült Thaiföldnek kiakasztania a mérőműszereinket! :) Na de menjünk kicsit bele a sűrűjébe!
 |
| Régi szerelem, Ausztrália :) |
 |
| Óriásbárok, ja és a nő akinek ...cse van! :D |
 |
| Nem rövid ez a kedves kis utcácska! |
 |
| Belépés egy kerítőcsapaton át vezet! |
 |
| A fő utca mellett helyezték el az FBI hadiszállását is! :) |
 |
| Befele vagy 50méteresek! |
 |
| A legszínesebb csoportképünk! :) |
Az előző szálláshelyünk is elég jó volt, de a mostani
mindenen túltett. A négycsillagos Mercure hotel volt az otthonunk 4-5 napig, és
hát higgyétek el, rendkívül élveztük. Dávidra bízta a család a hotelügyet és
sikerült kifognunk egy titkos netes oldalon (tudjátok mindenkinek adunk
tanácsot, csak kérdezzetek! J
) egy szuper hotelt és a legszebb az egészben, hogy mindez olcsóbban, mint egy
balatoni mamás szállás! J
Óriás medence-rendszer, ilyen nagyot még nem is láttunk, végighúzódott a két épületrész
között teljes hosszában, és tulajdonképpen a hotel bejáratától végigsétálhattál
a saját lépcsőházadhoz a medencébenJ
Ilyenkor még mindig automatikusan hoszelt írok, és ha beszélünk, akkor is
mindig hosztelt emlegetünk, 7 hónapja nem ejtettük ki ezt szót, hogy hotelJ Első nap nem is
mentünk sehova, csak medencézés, este meg egy kis séta.
 |
| A recepció elég ígéretesnek tünt... |
 |
| Lobby, kis hűsítő üdítőcske, ahogy otthon is van ez! :) |
 |
| És irány fel a szobába, mindenki izgatott! Persze a csomagjainkat a szolgáink hozták! :D |
 |
| A siófoki mama vájogháza :) |
 |
| Medencehálózat kicsiknek és nagyoknak... |
 |
| A szép kis szobácskánt, mi pótágyaztuk! :) |
 |
| És a laza fürdő, szerencsére azért volt függöny! :) Na elég volt az ilyen képekből, csak kicsit élveztük mindezt, úgyhogy lépjünk is tovább gyorsan, nehogymár 5nap alatt elszonobljunk! :) |
Másnap egész napos program, átkeltünk a legközelebbi kis
szigetre seprűs csónakokkal aminek nagyon szép partjai vannak, legalábbis
messziről és a képeken így is nézett ki a Poda Island. Közelebbről már
látszott, hogy tele van más csónakokkal a partja, keresni kell a helyet, hol
lehet a motorcsónakok között vízbe merészkedni. Igazán akkor mutatta meg a
beach a szépségét, amikor a legtöbb ember elkezdett visszaszállingózni a
szárazföldre, és szabadonmaradt a fürdős rész. Na, de végre meglűthattuk a
képeslapos Thaiföldet, fehér sárgásfehéres homok, gyönyörű tenger és
mészkőcsúcsok...
 |
| Irány a seprűs egy újabb csodával! :D |
 |
| És a pillanatkép, Ritamamát eltalálja a hajó, kicsit megijedtünk... |
 |
| De a következő képnél biztosra mentünk, kitámasztottuk súllyal a gépet! :) |
 |
| Anya és Anna menet közben... |
 |
| Azért annyira nem rossz ez... |
 |
| ...csak kicsit sok a hajó, de amúgy tökéletes!!! |
 |
| Dóri, családunk modellje! :) Persze megvédjük minden hiénától, ha piszkálják a nagybátyjával gyűlik meg az illető baja! :) |
 |
| Anya és Dóra thaiképen! :) |
 |
| Roland peace ezzazz! :) |
  |
| És a legtipikusabb thai képeslap: seprűs, kristályvíz, mészkőcsúcs és egy ladyboy! :) |
 |
| Jajj ne felejtsük, thaiföldre minden nap jut valami finomság! :O |
Még mi sem vagyunk hozzászokva az egész napos napozáshoz, nem hogy a frissen érkezettek fehér bőre, így másnap árnyékos program, délelőtt maradtunk a medencénél...
 |
| Itt aztán ment a móka és kacagás megint... :) |
 |
| Anna búvárkund vezényletével! |
 |
| Dóri a nyugodtabb típus... |
 |
| Párok |
 |
| Azért eléggé pezsdítő egy hely ez... |
 |
| És persze előkerült Chang is, a 6,5%-os! :) |
...délután pedig elefántolás. Csak a fele társaság
vállalkozott a programra, mi például csak nézők voltunk, reméljük, lesz majd
lehetőségünk valahol, egy olcsóbban kipróbálni ezt a sajátos élményt, a
lányoknak nagyon tetszett, így reméljük Kambodzsában valóban lesz rá lehetőség.
Zsófinak az is elég volt, hogy ismét elefántközelben lehetJ Itt aztán volt minden,
félormányos elefánt, pöttyös fejű elefánt, elefánt szárazföldön, elefánt
vízben, elefánt víz alattJ
 |
| Indul az elefántolás... |
 |
| Hatalmas sebességre kapcsolt az ormányos! :) |
 |
| A félorményú, szerencsére szépen gondozzák! |
 |
| Juhéjj |
 |
| Hatalmas állat, pedig ez a kisebb típus, indiai... |
 |
| A csodaszerv :) |
 |
| Na hát ide biztosan elér! |
 |
| Vigyázat jövök! |
 |
| Zsófi a leendő elefántgondozó!haha |
 |
| Irány a fürdő |
 |
| Okos, engedelmes állat, nem hiába használják évszázadok óta... |
 |
| Teenager |
 |
| Jajj de édi :) |
 |
| Ritamama és az ormányos |
 |
| Érkezik a család |
 |
| Ormányfürdő |
 |
| Közös fürdő |
 |
| Periszkóp :) |
 |
| Az első megálló... |
 |
| ...nem rossz a szigetecske! :) |
 |
| Második megálló és egy csúnya barlang! :) |
 |
| Talán életünk legszebb öble, lenyűgöző... |
 |
| Persze póz itt már egyből kellett! :) |
 |
| Sok ember nagy álma Phi-Phi |
 |
| The beach |
 |
| Ezt látta Leonádró is, csak akkor nem voltak itt emberek, hanem kamerák! :) |
 |
| Volt egy kis majomkodás is! |
 |
| A napi okosság, mentőmellényben még ebéd közben is! :DDD |
 |
| A gépünk, elég kevés a lóerő! :) |
 |
| Az eddigi legjobb napunk volt ez... |
Gyönyörű környék ez, el is hisszük, hogy megihlették a
filmeseket. Kár, hogy minden tele van emberekkel, de ezt már hallottuk
korábban, nem lepődtünk meg. Tájföldön, még ha igazán egyedi helyre is
szeretnél menni, ahova sokan nem jutnak el, még ott is lesz jó pár túrista, de
ez benne van a pakliba és nincs is ezzel gond, viszont mi pontosan azért
mentünk Ao Nangba például, mert az bőven kezelhető túrista mennyiséget jelent!
Másnap a csapat egyik fele ismét árnyékos programot kért, a többiekkel
mi pedig átcsónakoztunk Raily beach (itt mi már voltunk korábban) mellett lévő
Pha Nang barlanghoz, ahol szintén van strand. Tényleg volt itt egy nagy
barlang, sok sziklamászó, és egy nagy szentély, amiről leírást nem találtunk,
de arra tippelünk, a termékenységgel lehet kapcsolatban, döntsétek el tiJ
 |
| Vajon mi lehet itt? |
 |
| Egy kisebb egységnyi fasz! :) |
 |
| És a édes-savanyú áldozati hely! :) |
 |
| Lassan megszeretjük a thai partokat is! |
 |
| Az ugrópont a távolban, pedig semmiségnek tűnik... |
 |
| Na már meg hát ez nem igaz! :) |
 |
| Réstáuránt :) |
 |
| Na igen, megszerettük... |
 |
| Titanic, ja az már nem lehet, Costa Concordia ja az sem :) |
Másnap fájó szívvel megyünk tovább, ennyire jó szállásunk
még sosem volt, és valószínűleg a következő 5 hónapban nem is lesz többL Nem baj, eltartalékoltunk
jó sok hoteles tusfürdőt, sampont, testápolót, kávét, és mindent, amit csak
ingyen kikészítettek a szobába – ez Zsófi feladata voltJ Ismét privát kisbusz, és
irány Ko Lanta, egy sziget, nem is annyira messze. Ezt korábban már többen
ajánlották, meglátjuk!
A hotel kicsit leromlottabb állapotban volt, mint a képeken,
és szép lassan fogynak a csillagok is, ez már csak 3 csillagos, a következő
szállsunkon, ahova már csak ketten megyünk, ott pedig csillagok száma zéróJ Dávid kicsit ideges
lett, ez az ő feladata és első ránézésre átverve érszte magát...Viszont van
medence, a hotel menedzsere pedig hihetetlenül kedves és segítőkész, minden nap
kocsival visz és hoz minket a városba, strandra, ahova csak akarjuk.
Valószínűleg a hotel honlapján is fent leszünk, mert legalább egy sorozat képet
készített rólunkJ
Első utunk a haverjának az éttermébe vezetett, elsőosztályú kaja, majd gyorsan
vissza a medencéhez, ami kicsit bogaras, és nincs is tele, de a miénk. Sokat
emelt a hotel hangulatán, hogy úgy tűnt, mi vagyunk az egyetlen szállóvendégek.
Biztosan voltak mások is, de sosem láttuk őket se a reggelinél, se este, sem
pedig a medencénél. Olyan érzés volt, mintha csak a miénk lenne az egész, ez
megint egy másik érzés, nem kell ide sok csillag, ha másban megtalálod a
boldogságot...
Kicsit sétáltunk a városban, vacsi, este meg a már rendszeressé váló kártyaparty a program,
továbbra is Janif, és eddig úgy tűnik, kivétel nélkül mindenki beleszeret,
szinte függővé tesz. Kettesben is szoktuk játszani, de több emberrel ez még
jobbJ
 |
| Bár lehet, hogy így nem látszik, de aranyos kis falu volt, kevés túristával... |
 |
| A vacsi, európai ízekkel, csirkefalatkák, néha ráfér az emberre! |
 |
| Panna |
 |
| Pacsker szigorúan levesz! |
 |
| Janiffff |
 |
| Főmákossága |
 |
| Igen Zsófi, ezt elbuktad! :) |
 |
| És a mai okosság, motorműhely! :) |
 |
| Akkor már legyen kettő, benzinkút! :)) |
Az első teljes napon mi más is lehetne a program, mint a
tengerpartJ
Ezen a szigeten már sokkal kevesebb ember van, így végre olyan partot találtunk
magunknak, ahol rajtunk kívül alig voltak, na ezt már szeretjükJ A víz itt is meleg,
egyes helyeken szinte forró, és persze itt is vannak masszőrök, amit nem lehet
kihagyni. Fekszel, szemben veled a hullámzó tenger, körülötted a természet
egyéb elemei, közben pedig egy táj masszőr kifeszíti az izmodat, és teljes
erővel belekönyököl – felejthetetlen élményJ
 |
| Egy újabb típusú part hatalmas homokpaddal... |
 |
| ...és hullámokkal, indulhatott a budyboard! |
 |
| Paradise... |
 |
| ...vagy kínzás? :) |
 |
| Dóri pózol |
 |
| Panna ropja! :) |
 |
| És a mai ocsmányság vagyis ocsmánysegg! :) |
Másnap annyira meleg volt, hogy elindulni is nehezünkre
esett, így végül ottragadtunk a medencénél, úgy tűnik, minden második nap jól
esik egy kis pihenés kevesebb napsütéssel, egy kis légkondis szobában levéssel.
Egy kis kártyázás, frizbizés, labdázás, igazi nyaralás...J
 |
| Lalgatás... |
 |
| Miénk az egész terep, mintha otthon lennénk, ja otthon nincs ilyenünk! :) |
 |
| És ilyenünk sincs! :) |
Az utolsó teljes napon még nagy strandolás a
tengerpartunkon, hogy a család minél több D vitamint és barnaságot vihessen
haza, egy búcsúmasszázs, este búcsúséta a városunkban. Bár mi még 5 hónapot
utazunk, ránk is átragadt a család hangulata, basszus, miért kell minden jónak
végetérnie? Nekünk is eszünkbe jutott, hogy már „csak” 5 hónapunk van, nem lesz
könnyű búcsút mondani ennek az életformának, ennek a rengeteg élménynek, amik
percről percre érnek minket.
Utolsó délelőtt még medencéztünk kicsit, pakolás, indulás
együtt privát kisbusszal Krabiba, ahol mi átszálltunk egy másik kisbuszba, a
család pedig megy tovább a reptér felé.
 |
| Az utolsó közös fotó, ezen látszik mindenki öröme... |
Nekünk pedig indulhat ismét a
világutazó életforma, egyből már a kisbusszal kezdetét is vette. Helyi járat
tele tájjal, táj zene bömböl a fülünkbe, a kisbusz persze tele, a táskáink az
ölünkben, fúúú de nehéz visszaszokni...
Vígasztal minket a gondolat, hogy jó helyre megyünk, Ko
Phangan szigetére. A sziget szó már önmagában sok jót ígérJ
 |
| Köszönjük Dóra, Anna, Adri, Roni és Ritamama, felejthetetlen 2hét volt... |
