Bali Spirit

És most már tényleg lépjünk be az utolsó etapba, amit már nem terveztünk túl bonyolultnak, ehhez pedig mi lenne tökéletesebb kiinduló pont, mint a túrista körökben híres Bali!? A gépünk Bali legkedveltebb üdülőkörzetében szállt le, Kuta környékén. Mi is ide foglaltunk szállást, mivel sokat még nem tudunk a szigetről – merre, hova érdemes menni.

Azt már egyből láttuk, hogy valóban felkapott hely, hatalmas tömegben kanyarogtak a kocsik és taxik kifele a reptérről a város felé, a repülők is percenként szálltak fel és le. Hiába felkapott hely, egy-két fő sétáló utca kivételével minden más olyan igazi ázsiai. Kis utcák, járda vagy nincs, vagy ha van, az még rosszabb, mintha az út kellős közepén mennél. A kis utcák tele kis boltokkal és levakarhatatlan, de kedves árusokkal, olcsó és olcsóbb étkezdékkel, száguldozó robogósokkal. Az a pár utca, ami meg van csinálva, az viszont nagyon csicsa micsa. Kifogástalan járdák (itt ennek kiemelt jelentősége vanJ), luxus boltok, kikent, kigyúrt túristák, díszkivilágítás, minden, ami csak szem-szájnak ingere.

Igyekeznek, de lassan haladnak...

Persze jellemzőbb a gyönyörűen megcsinált sétálóutcák

Luxusjaniknak

Parasztok a vakításban ;)

Árusok hada

Mindenki innen kap ajándékot! :)

Ami viszont nagy bánatunkra nem olcsó, az a szállás. 20-25 dollárnál kezdődnek a szobaárak, és akkor abban még nincsen meleg víz sem, a szobák viszont teljesen rendben vannak. Bár meleg víz nincsen, azért nem olyan rossz a helyzet, a környezet csodálatos, és ez még a legrosszabb szobát is feldobja. Persze azért azt tegyük hozzá, hogy ezek otthoni szemmel olcsók, 30-40dollárért már mindennel felszerelt, medencés hotelt kap az ember 2 főre, csak nekünk tünt drágának a többi ázsiai országhoz képest...

Full design, wc a nappaliban, Dávidnak ez ismerős... :)

Másnap átköltözés gyorsan

5000/2fő, azért nem rossz ez...

Bali style

Baja style :)

Bár sokan járnak Balira a világ minden részéről, nem tudjuk, ők hova mennek. Mi majdnem csak és kizárólag a magukat nagyon királynak képzelő, kockahasú ausztrál szörfös fiúkkal és a kockahasú szörfösökre vadászó kifestett, divatos és egyben alaktalan és igénytelen lánykákkal találkoztunk. Részben érthető a dolog, Bali híres a szörfös hullámairól. Kuta tengerpartja is inkább szörfösöknek való, a víz hideg, közepesen nagy hullámok keverik fel barnásra a vizet, és a folyamatosan fújó szél egy perc alatt beterít homokkal, ha fekve merészelnél napozni. :) Így Zsófinak ez a rész kevésbé tetszett, ő leginkább a hotel medencéjénél szeretett strandolni. Dávidnak viszont kezdetben nagyon bejöttek a hullámok, ő még nem adta fel, hogy ebben az életében szörfös fiú lesz. Zsófi belátta, az egész élete is kevés lenne, hogy megfelelően szuper szörfös csajjá váljon. Dávid viszont kitart...

A híres Kuta beach

Nem egy nagy durranás, sokkal inkább szörfözésre jó, mint sem jókat lubickolni

Árusok és a csúcscsajok :)

Aki itt pihenni akar, annak ezzel számolnia kel...

Keményen rámenősek...

Mindig minden körülmények között, naplementeárus! :)

Surfsurfsurf

Iránya hullámok

Fejlődünk, fejlődünk...

...csak szépen lassan, de fejlődünk...

...vagy mégsem? :)

Ilyenkor azért nem jössz ki emelt fővel a vízből, miközben száz szempár figyeli minden mozdulatodat a parton ücsörögve :) Egy hullám lazán kettétörte a deszkát, ami valószínűleg már korábban is törve volt. Jó biznisz ez, kibéreled, eltöröd, fizetsz egy csomót, ők megragasztják, és másnap kiadják egy másik madárnak (Dávidnak :) ), aki aztán szintén eltöri, és így tovább :)

Na, ezzel a típusú lappal már mindjárt más!

Mehetünk a nagyok közé! :)

Dávid nem adta fel, de azért inkább csináljuk azt, ami megy :) Robogót béreltünk, és bármennyire is veszélyesen közlekednek itt a helyiek, nekivágtunk az utaknak, hogy találjunk egy kellemesebb, kevésbé tömött partot. Így jutottunk el egy Kuta alatt fekvő kis öbölig, ahol egy lélek sem volt rajtunk kívül. Akik megjelentek nap  közben, ők is csak enni jöttek a parton fekvő éttermekhez. Na igen, ezt kerestük ez kell nekünk, elég lett mára az emberekből! :)

Ezzaz, ezt kerestük és meglett...

Csak mi és...

...az óceán!

Mellettünk a reptér, volt mit nézni!

Zsófi művészfotó

Lélekvesztők

Na meg egy-két ponty is volt a partravetve...

Innen nem messze találtunk egy kis halászfalut, ahol a környezet éles ellentétben áll a Kutában tapasztalható luxussal. Mezítláb rohangáló, pénzt kéregető kisgyerekek, fogatlan nénikék, éhbéréért dolgozó halászok – majd az ő általuk kifogott halakat drága pénzért árulják az éttermek a gazdag túristáknak. Továbbra sem változott a véleményünk ezzel kapcsolatban, mocskos ez a világ és iszonyatosan rossz irányba halad...

Lehet kicsit érthetetlen, de mi ezekért a pillanatokért utaztunk és fogunk is utazni, a világ minimum 60-70%-a él ílyen körülmények között, ez a Való Világ! No comment...

Robogóztunk, amerre épp valami érdekeset láttunk. Kezdünk ismerkedni a bali stílussal: szépen kidolgozott kapuk, szobrok, templomok, vagy legalábbis valami imahelyek, kis virágból készült cuccok lerakva mindenhol. Ilyen virágos szetteket naponta négyszer helyeznek ki a legkülönbözőbb helyekre felajánlásul az égi erőknek (hogy kinek azt nem tudjuk). Öt fő elemet tartalmaz, virág, víz, valamilyen kis finomság, keksz vagy csoki, és általában van valami ötödik is benne, amiért a felajánlást teszed (pénz, ha le akarsz szoknia cigiről, akkor cigi, stb). Az ötödik elem pedig a füstölő. Ennek köszönhetően bármerre is jársz a szigeten, szinte állandóan érezhetsz valamilyen finom füstölőillatot. Balin hinduizmus van, egyébként Indonézia több más szigetén a muszlim vallás hódít. Ezért is szeretnek a túristák Balira járni, a hnduizmus hívei valahogy kedvesebb emberek hírében állnak, mint a muszlimok. Mégis Balin volt jópár éve egy nagy robbantás, iszlám fanatisták berobbantottak egy túristákkal teli diszkót. Lady Gagának is az utolsó pillanatban kellett lemondani itt egy koncertjét, mert halálos fenyegtést kapott, ha ide mer jönni....Részben meg tudjuk érteni a muszlimok felháborodását. Ha egy olyan országba mész nyaralni, ahol szigorú szabályok szerint öltözködnek a nők (ezt a részét nem érjük, de talán nem is kell megértenünk), és még egy üveg sört sem néznek jó szemmel (na ezt meg már meg sem akarjuk érteni :) ), akkor ne idd magad a sárga földig, és legalább ne átlátszó miniszoknyábban flangálj az utcán. Persze ettől még nem kell dinamittal berohanni a táncoló tömeg közé.

Bali spirit

Az őrök és a virágok

Harci elefánt

Védelemből van elég

Népviselet

A part bejárata, tényleg mindenhol ezek a motívumok köszönnek vissza...

...és a virágos izék.

Na de hagyjuk a muslincákat, most még Balin vagyunk! Most látunk először ilyet, óriás sárkány-eregetés. Láttunk már sárkányeregetést Kínában is, de itt óriási szörnyeket bocsájtanak a levegőbe. Mivel a későbbiek során is láttunk még ilyet, bármerre jártunk is Balin, felmerül a gyanú, hogy ennek is valamilyen vallási jelentősége van itt, mint körülbelül  mindennek.

Tele az ég méretes sárkánnyal...

Még egy kicsit bejártuk a Kutától délre fekvő kis félszigetet, és egészen véletlenül botlottunk egy egész hónapon át tartó szörfbajnokságba, ami épp pár nappal korábban vette kezdetét. Jaj de örül a Dávid :) Itt találtunk szép partot is, még több kockahasat, és még több kockahasra vadászó szilikoncicit :) Na és a lényeg, óriás hullámokat!!! Zsófi ilyenre sosem merészkedne, de Dávid is még nagyon messze van ettől (talán Ausztráliába kéne költözni, ha ilyet szeretne valaha is... :) ), bármennyire  is ügyes :P

Na, ebbe beleszaladtunk nagy örömünkre...

Májerbeach

Gyönyörű és ritka látvány

5m

Pro surf 

Bodyboardos bemelegít

Pro bodyboard

A hullámra várva

Surfrobogó

Absolute power :)

Nagyon vicces ez a nyelv, a kedvenc kajánk: Cumi-Cumi Bumbu Pedas :)

Kuta szép volt, jó volt, de azért nézzünk még kicsit körül Balin, miért szeretik olyan sokan, egyenlőre ez nem 100%-osan a mi helyünk, sok itten a köcsög... :)

Ubud felé vettük az utunkat. Ez egy kis város Kutától másfél órára busszal. Hallottunk is már róla, illetve Kutából sok program indul az Ubud közeli részekhez, rossz nem lehet. Reméljük, látunk egy kis igazi Balit is!

Ubud

Ismét nem foglaltunk szállást, reméltük, hogy majd helyben találunk valami jót. Végül a szállás talált meg minket. Mint ahogyan az sokszor lenni szokott, itt is a buszmegállóban már várakoztak a hiénák és mindenféle túrát, szállást, éttermet és hasonlókat kínáltak. Az elején még elhajtottuk az ilyeneket, de mostanra rájöttünk, érdemes lehet őket is meghallgatni. Dávid végigjárt 50 szálláshelyet, miközben Zsófi a csomagokra vigyázott, de végül egy olyan hotel bizonyult a legjobbnak, ahova egy ilyen kis bali hiéna vezetett minket. A hotel egy félig elkészültnek tűnő egyszintes épület tetejére épült, kis, egyáltalán nem bizalomgerjesztő lépcső vezet ide fel, majd ahogyan ezeken a rosszabb pillanatokon túljutsz, megérkezel a paradicsomba. Gyönyörű kert, medence, otthonos, bali stílusban épült és berendezett szobák, fakeretes ágy, full üveges ajtó és meleg víz :) Mindez a városka legjobb helyén, a Majom Erdő (Monkey Forest) közvetlen közelében. Ez a Majom Erdő híres errefele, sok túrista jön csak ezért Ubudba. Nem meglepő módon egy erdőről van szó, telis-tele majmokkal :) De ami a különlegességét adja, a dzsungelszerű erdő mélyén egy templom rejtőzik. Ide is majd ellátogatunk. Első óráinkban azonban nekünk csak egy számít, az ágyban hason fekve a szobából élvezhetjük a makákó majmok fákon és a hotelünk épületein bemutatott akrobatikus bemutatóit.

A kilátásunk nem semmi...

Bali style szoba

Persze az áldás kell, mondjuk semmi baj sem ért minket soha...

Volt medanszié is, de egyszer sem használtuk, látványnak jó volt, de ez most nem erről szól...

Két és fél napot töltöttünk itt, és ha nem lennénk így az utazásunk végén ennyire rágörcsölve az idő múlására, talán még maradnánk is. Nagyon tetszik a hangulata a városnak. Mindefele füstölő illata tesz minden lélegzetvételt élvezetté, a Balira jellemző szobrok, részletesen kifaragott kapuk és homlokzatok díszítik még a legkisebb utcácskát is, miközben boltok végeérhetetlen sora kínálja a szebbnél szebb és igényes kézműves tárgyakat, zene eszközöket, ruhákat, bármit, amit csak megálmodsz. Ha pedig megéheznél, megszomjaznál, a nem is olyan drága, de nagyon hangulatos, gyertyafényes, fütölőillatú éttermek várnak tárt karokkal. Nagyon különleges ez a város, teljesen más, mint Kuta és környéke. Esténként mi is csak sétálgattunk, gyönyörködtünk, szívtuk magunkba a hely szellemét.

Ubud

Designcuccok kedvelők mekkája...

Az egyetlen teljes napunkat a Majom Erdő bejárásával kezdtük. Az egész terep Ubud különlegességét csak tovább növelte a szemünkben. Mindenfele a kajára és a túristáktól elcsenhető bármire (pl. napszemüveg, fényképezőgép) éhes majomcsapatok, kicsik, nagyok, bébik, dagik, mindeféle. Jó dolguk is van itt, hatalmas dzsungel ez a város közepén, óriási dús növényzettel. És ha tovább jutsz a majmok kleptomán csapatán, akkor eljutsz a dzsungel kellős közepén épített templomhoz. Ide már csak kellő vallási szerkóban mehetsz be.

Monkey forest: 3 csapat, 700majom, territóriumharcok... Na lássuk azokat a makákókat:

Egy csapat majom :)

Jaaaaaj

Az igazi Bali style, szertjük...

Herefőnök

Egy kis tetvészkedés sosem árt! :)

Mr. Dagi :)

Makkmarci

Jajj de édi :)

Tényleg van...

...hasonlóság! :)

A majmok bolygóját elhagyva gyorsan béreltünk is egy robogót, és innentől kezdve ezzel jártuk a környéket. Ubudban más látnivaló nincsen, viszont a környék tele van templomokkal, rizsföldekkel és egyéb természeti szépségekkel.

Az első robogós körünkben meglátogattunk több falut, templomot, földeket. Szeretjük a robogózást, ezt már sokszor írtuk. Hiszen nem csak a templom, vagy falu, vagy bármilyen látványosság az érdekes, hanem minden egyes perc, ami út közben van. Ismét láttunk óriási sákányokat a levegőben és emberek kezében is – tuti van ennek valami vallási szerepe! Az elmaradhatat füstölőillat végígkísért minket az utunk során, mindenhol találkoztunk azzal a kis illatozó virágkosárral, teszik ezt mindenhova, motorra, földre, buszra, még nekünk is fel akartak rakni egyet a robogónkra, persze nem ingyen :) Ennek az egész virágzásnak csak az az egyetlen hátulütője, hogy mivel naponta kihelyeznek négyszer ilyen csomagot, amik persze elkezdenek száradni, olyan, mintha tele lenne szeméttel az egész sziget. Pedig nem. Épp ellenkezőleg, bármerre megyünk, csak jó illatokat érzünk, itt még ha égetnek is valamit, annak is jó illata van, de komolyan. Bali a jó illatok szigete :)

Robogóval mindenfele...

Általános tájkép

A gyerekek itt is aranyosak...

Tiszta Vietnám :)

Népviselet és viselik is!!!

Óriássárkány

Előkészületek a ceremóniára

Árus és kuncsaft

Külön női csapatok dolgoznak ezeken a virágcsomagokon, full time meló. Fontos itt a közösségi szellem, mindent együtt csinálnak az emberek, kis csapatokban. Senki nem dolgozik egyedül. Akkor inkább nem dolgozik :) Egyébként is nagy most a készülődés a szigeten, július 28-án tartják a temetési szertartásukat, ahol sok halottat egyszerre búcsúztatnak egy különleges ceremónia keretében. Temetés ugyanis nem mindig van, meghatározott nap- és holdálláshoz kötött. Azt ne kérdezzétek, hol tárolják addig a halottaikat, míg az asztrológia meg nem engedi a túlvilágra engedésüket... :) Szóval, bár kicsit el vagyunk csúszva a bloggal, de ez a ceremónia az Ubudban tartózkodásunkat követően pár nappal volt. Sajnos megvárni nem tudtuk, mert vár minket egy csodás sziget, de az előjeleket láttuk, nagy esemény lesz.

Csapatban az erő...

...és az áldásban!

Nagyon jókedvűek

És mosolygósak

Itt is, mint mindenhol Ázsiában, vidéken nagy a szegénység. Viszont! Minden egyes kis vityilló előtt olyan kapu és előkert díszeleg, ami akár egy templomnak is elmenne. Hatalmas, kőből faragott, szobrokkal és domborművekkel ékesített kapuk, amiken ha betekintünk, mintha csak egy szentély lapulna odabent. Biztosan van ennek valami szerepe, a ház „homlokzata” a benne élők legtöbbre becsült része. A ház meg kicsit roskadozik, kicsit teteje sincsen, kicsit csálé, de mindezt már csak alapos bekukucskálással láthatod. Nagy valószínűséggel ezek valóban kis szentélyek, hogy minden percben áldozhassan Buddhának, plusz talán a halottaiknak is itt emelnek kis építményeket. A kapun lévő faragványok pedig őrző figurák a rossz szellemek ellen.

Kerítés

Így vagy úgy, de a kerítés díszes...

A bali embereket két fő tulajdonsággal lehetne jól jellemzni. Az egyik, és akkor ezt most említjük, hogy hihetetlenül kedvesek, barátságosak. Még akkor is azok, ha rájöttek, hogy nem fognak neked semmit sem eladni. Sok helyen a világban, amikor rájönnek, hogy nem csavarhatnak ki pénzt a kezedből, akkor egyből mogorvákká válnak. Itt nem. Ha kapnak pénzt, ha nem, ha várnak pénzt valamiért, ha nem, kedvesek, megszólítanak, talán kicsit sokat is, ha lány vagy, de mindegy, jószándékúak, viccesek. A másik fő jellegzetességük a vallásosság. Mindenki ezeregy százalékkal hisz, naponta többször áldozatbemutatás, ima, adakozás, mondhatni már-már babonásan követik a hagyományaikat, akkor is, ha annak értelmét sem látják – mondjuk ez a hit... Nem tudod, csak hiszed... 

Nem kevés templomot láttunk itt Ubud környékén. Mindehova csak meghatározott öltözékben léphetsz be, ami egy nagy lepedőszerű színes, derék köré csavart, bokáig érő anyagból áll (az úgynevezett sarung), amire még jön egy szintés színes anyagdarab övként. Férfiaknak és nőknek egyaránt kötelező. Ez még okés, máshol is vannak öltözködési előírások. Amivel viszont itt találkoztunk először, az az a szabály, hogy a nők nem léphetnek a templom területére abban az időszakban, amikor menstruálnak. Ezen Zsófi nem kicsit akadt ki, hiszen ő most pont ebben az időszakában van. Pedig higgyétek el, őt érdekelték igazán ezek a spirituális helyek, kevésbé Dávidot :) Az egyik helyen ezért meg is kérdeztük, hogy mi van ilyenkor? Erre mintha csak az ördögöt látnák, meredtek Zsófira, egyszerre hördült fel a körülöttünk álló 5 helyi néni és bácsi, és jajveszékelve tiltakoztak, hogy atyaég, akkor semmi esetre sem mehet be Zsófi. Nem magyarázták meg, miért, csak mert csak... Talán még ők sem tudják az okát. Ebbe a templomba ezek után Zsófi már nem mehetett be, be sem engedték volna, úgyhogy ő egyedül búslakodva, a járdaszegélyen ücsörögve várta kint Dávidot, míg ő körbefotózta az Elefánt Barlangnak nevezett ősi templomot. Lányok, el tudjátok képzelni, milyen megalázó volt ez!!! 

Ahova Zsófit nem engedték be, most végre megnézheti! :)

Zsófi, ez gyönyörű volt! :)

Ezek a mohával borított építmények gyönyörűek és az egész szigetre jellemzőek, van stílusa!

A következő templomhoz már Zsófi is bement, ezzel lehet egyet is érteni, meg nem is (hiszen tiszteld más vallását). Kicsit ugyan tartott tőle, hogy valami égi bűntetést von ez maga után, de magában Földanya bocsánatát kérte mindezért. A megbocsájtás jele megérkezett, találtunk egy kismadarat, beakadt az egyik vallási épület tetejének nádjába, kiszabadítottuk. Nélkülünk, Zsófi nélkül, meghalt volna :) Aztán megnyugtattuk magunkat, hogy a legtöbb helyen csak a szertartás alatt tilos nőként a havi ciklus kellős közepén belépni a szent helyekre. Ezek után már bűntudat nélkül jártuk a teplomokat :)

Ide már Zsófi is bejutott...

...vagyis csak egy darabig, mert a belső rész zárva volt! :)

 A másik robogós napunkon egy vulkánt tűztünk ki célunkként, a Batur vulkánt, melynek lábainál egy nagy kráter-tó is fekszik. Út közben ma sem maradhattak el a templomok, hiszen Bali vagyunk:) Illetve hogy ne csak vallásról legyen szó, megálltunkutunk során rizsföldeknél is, melyek hasonlóan lépcsőzetes szerkezetűek, mint Kínában, itt viszont teljesen más a környezet, sok fa, erdő, dzsungel.

A robogózás szebbnél szebb tájakon folytatódik...

Egy gyors megálló ebédre a...

...helyi warungban! :)

Városkapu

Fotózkodunk

Újabb gyönyörű templomok...

Zsófi maga a megtestesült harmónia :)

Helyi futár :)

Gyönyörű rízsteraszok szelik át a tájat...

Esőkabát :)

Mobilos rizsműves

Útközben mandarinfarmba futottunk...

...persze vettünk,de nem volt olyan édes, mint ahogy reméltük! 

A vulkán környezetében már igencsak lehűlt az idő, végül is 1200 méter magasan lehetünk kb. Elvileg meg is lehet mászni, plusz nepfelkeltét nézni a tetejéről, de nekünk egy ilyen is elég, majd Lombok szigetén! Ez különben is „csak” 2700 méter körül van, nekünk a 3700 méteres kell Lombokon :) Kicsit körberobogóztunk a környéken, megcsodáltuk a hegyünket minden oldalról, míg végül hozzánk csapódott egy „ingyenes” idegenvezető. Egy robogós leszólított minket, hogy hova megyünk, mit csinálunk erre felé, és ahogy megtudta, hogy a megkövült lávát akarjuk megnézni, már ajánlotta is segítségét, hogy ingyen elvezet minket oda. Persze, tudjuk, hogy semmi sincsen ingyen. De hát nem tehettünk mást, mentünk vele. Egyszer ugyan megpróbáltuk lerázni, de utolért minket :) Még egyszer elmondta, hogy ne aggódjunk, ő művész, nem kér azért semmit, hogy elvezet a helyre minket. Szóval követtük a helyi Janit, és valóban elértünk a láváig. Zsófi ugyan morgott kicsit, tudta, hogy itt még többet fogunk fizetni, mint akarnánk. Végül valóban nem kért pénzt, de csak megmutogatta a festményeit a vulkanikus kőzet kellős közepén :)

Batur vulkán

Batur krátertó

Hold

Majmok bolygója :)

Deal rendben

Kedves, rendes ember volt, még azt is elfogadta volna, ha nem kap semmiféle fizetséget. Így mivel túl rendes volt, csak vettünk tőle egy képet :) Érdekes egyébként, már ha igaz a sztori, vulkanikus homokból készíti az alkotásait. Majd otthon megmutatjuk, mit vettünk :) Arra viszont jó volt ez, hogy rájöttünk, a legtöbb kőfaragás, kapuk, díszítő elemek itt Balin a vulkanikus kőzetből készülnek. Nagyon különleges ez az anyag. Sötétszürke, kicsit talán barnás is, sok helyen mohafoltok borítják a kifaragott elemeket, ettől olyan régies hatású lehet még az egy éve készült épület vagy kapu is.

Motoroztunk még egy kicsit a vulkán árnyékában, majd hazaindultunk, itt is vár még ránk egy program: a művészeti nagykereskedések szemrevételezése. Az Ubud felé vezető nagy utak egyikén egymást érik a szebbnél szebb, helyben kézzel készített termékek, dísztárgyak, zeneeszközök, ékszerek, bútorok. Sajnos a legtöbb termék nagykereskedések részére készül, és sokszor igen nagy méretben, így nagy bevásárlást nem tartottunk, de maga a boltról boltra történő séta is komoly esztétikai élmény volt. Na jó, üres kézzel nem távozhattunk még mi sem, Dávid itt is talált egy kedvérevaló maszkot. Mostanra egy egész gyűjteményünk van a világ különböző maszkjaiból. Dávidkám, honna ered ez a nagy maszk-imádat?

Folytatódnak a szebbnél szebb templomok

Zsófi a helyi kötelező divatban, sarungban

Bali family

És végül a legmagasabban fekvő templom

Utcakép

Innen jönnek otthonra is a maszkok

Felirat hozzáadása

Este gondoltuk, megjutalmazzuk magunkat egy jó kis masszázzsal, még is csak két napot robogón űltünk. Be is fizettük magunkat a legszimpatikusabb és jó árakon dolgozó szalonba. Dávid teljes testmasszázst kért, Zsófi pedig gondolta, kipróbálja a fej-masszázs csomagot, amiben benne van a nyak, kéz és vállmasszázs is, amúgy is már régóta érdekli, milyen lehet ez. Dávid úszkált a gyönyörben egy órán keresztül, míg Zsófi egy negyed órás arcmasszázs után egy pár uborkával a szemén feküdt még háromnegyed órát, így le is telt a 60 perc :) A lány annyira nagy természetességgel hagyta magára, hogy Zsófi már abban is elbizonytalanodott, hogy egyáltalán benne volt-e a csomagban az, hogy a nyakát és a vallátá is megmaszírozzák. Így egészen addig nem szólt, míg meg nem látta a szalon szórólapján, hogy igen, valóban sok minden kimaradt a masszázs során. Szóltunk is, de a 16 éves lányka nem értette, mi bajunk van. Végül alázatosan kifizettük a teljes díját. Már csak a szalontól hazafelé sétálva idegesítettük fel magunkat, hogy ki sem kellett volna fizetni, erőteljesebben kellett volna szólni, vagy valami. Mekkora hülyék vagyunk! Egész este ezen bosszankodtunk, de egy valamire nagyon jó volt ez az eset, sosem fogjuk többet hagyni magunkat, ha egy szolgáltatásért fizetünk, akkor az jár, még akkor is, ha egy szerencsétlen 16 éves lánnyal kell is ezért összeveszni! Azóta így is van, mindenért szólunk, laza 1év kellett, hogy eljussunk erre a szintre :)

Másnapra feldolgoztuk a minket ért traumát, hát persze, hiszen megyünk a Gili szigetekre, alias Bounty szigetek, itt pedig szinte lehetetlen és egyben tilos idegeskedni... :)