2011. november 28., hétfő

Bolivia - nehany nap az ismeretlenben...

Ha már nincs olyan messze, és mindenki dícséri, átnézünk Bolíviába is, hogy legyen még egy pecsétünk az útlevelünkbeJ két dolog miatt jövünk ide főleg: Dávidot nagyon érdekli La Paz, illetve van itt még egy természeti csoda, amit kár lenne kihagyni, a nagy sósivatag, Salar de Uyuni. Bár rengeteg szép dolog van itt, de mivel nem szerepelt az eredeti útitervünkben, ezért örülünk, hogy ennyi időt tudunk rá szánni. Ismét éljen a tervtelenségJ  Annyit itt meg kell jegyeznünk, hogy mindez atzért volt, mert otthon nagyon sok rossz pletykát hallottunk Boliviarol! Az összes Dél-Amerikaval kapcsolatos pletykát el kell felejteni, nem igazak, pl. hogy Braziliában levagjak a kezed a gyűrűdért stbstb. Egyszerűen nem igazak, persze nem Európa és kegyetlen dolgokat látunk néha, de soha nem bántják az embert, max kirabolnak,  ez tényleg benne van, de ennyi, nyugodtan lehet jönni, olcsó, kedvesek az emberek és gyönyörű, Columbia sajnos kimarad, ezzel sem terveztünk, ami nagy hiba volt...Tehát ezzel a két fő célponttal nekivágtunk Bolivíának a Titicaca tó partján. Érdekes élmény volt maga az utazás is, határ szinte semmi, majd jött egy kalandos, igazi dél-amerikaias kompút...

Kicsit megint tele lett a gatya, mikor megláttuk a "kompot", kézi technika jobbra! :)
De megnyugodtunk, mikor megláttuk a tapasztalt kapitányunkat és a Yachtunkat! :)
Bár Peru sem a gazdag országok közé tartozik, de a határon átlépve már érzékeltük a különbséget, Bolívia az egyik legszegényebb.

A válság itt kezdődik...
...és itt folytatódik

Még egy érdekesség: oké, vannak itt vályogházak, de itt a második szintet már téglából húzzák. Még nem értjük, hogy tartja meg a vályog a téglát... J Lassan de biztosan elértük La Paz külvárosát, amiről először nem ismertük fel, hogy az ország legfontosabb városa lenne (tortenelmi fővárosa Sucre). Bevakolatlan téglaépületek mindenhol, ameddig csak a szem ellát, mint egy félkész város... az utcán sok-sok ember, kosz, káosz. Amikor rájöttünk, hogy megérkeztünk a célhoz , az egész bus  (csak túristák) jól hallhatóan felhördült, valószínű mi is. J

Buszos kép, de a lényeg látható...
Estefelé értünk a hosztelhez, innen már nem merészkedtünk semerre. Épp elég ijesztő sztorit hallottunk már... A legkomolyabb, hogy álrendőrök igazoltatnak, majd meglógnak az útleveleddel, de olyat is hallottunk már, hogy beraknak az álrendőrautóba, elvisznek egy kis utcába, és jól kizsebelnek... Szóval hostel édes hostel... 

Itt kicsit megnyugodhattunk...
Másnap napfényben már barátságosabb volt a város, megnéztük belülről is és felülről is. Továbbra is vakolatlan, befejezetlen téglaházak... Miért is...???
Óriásfavella




Örülünk, hogy ilyet is láthattunk!

Maradt még egy napunk, mielőtt a sósivatag felé vettük volna az irányt, így megnéztük, mi van a város környezetében. Eljutottunk életünk eddigi csúcspontjára, 5420 méterre, kemény menet volt, pedig csak 5300ról sétáltunk fel 5400ra, egy óra alattJ Igazi hegymászókká váltunkJ A kilátás páratlan, még a hó is esett a kedvünkért.



Ezzaz! :)

5432
Csak 5430,  szegény Zsófi lemaradt... :)

Azért van itt látnivaló 6400-as hegy és az azurkék tó
És a globális felmelegedés élőben, gleccservisszahúzódás....

Út közben találkoztunk a „londoni  olimpia egyik leendő győztesével”, egy nő azt az utat, amit mi kocsival tettünk meg, végig futotta, felfelé!!! Már hallottuk, hogy sok sportoló magaslati levegőn edz a hatékonyésg fokozásáért, de most saját szemünkkel is láthattuk, elképesztő, higgyétek el, hogy mindannyian 500méter után összeesnénk!


Halálos lehetett, kocsival kisértek, na meg egy hordággyal! :)
Elmentünk még egy jó helyre, a Moon Valleybe, avagy magyarosan a Hold völgyébe. A hely régen egy tó feneke volt, ami aztán kiszáradt, és nagy adag homokkövet hagyott maga után. Az okos bolíviaiak meg erre építkeztek, nem csoda, hogy idén nyáron 1600 ház omlott össze a heves esőzések következtében. Homokkőre építkeznek, vályogra tégla, ezek tudnak valamit... J Mi is megtudtuk, ami annyira izgatta a fantáziánkat: valóban a legtöbb ház félkész állapotban van, mert amíg nincsen befejezve, addig nem kell utána adót fizetni, akkor minek is befejezni! J
Nem volt rossz, de Salta (Argentina) jobban tetszett nekünk...
Azért láttunk egy helyi klippforgatást! :D
Este indult a buszunk Uyuni felé, mostmár nagyon óvatosak vagyunk, Dávid addig nem szállt fel a buszra, míg a sofőr le nem csukta a csomagtartó ajtaját. Még egyszer nem vesznek el semmit sem tőlünk!

És akkor jöjjön egy kis vágatlan Bolivia, döntsétek el, hogy valójában hol van válság! :)


Zsófi biztonságban
Mindenki biztonságban! 

Mondom, hogy mindenki! :)

Utcakép, komoly buszok mindenfelé...

Minőség mindenhol! :)

Száritott lámát tessék!
Késélező!

Utcai gépíró írni, olvasni nem tudóknak! Óriási! :)

Budegaárus

Utcakép

TVkábel árus! :D

Ingyen hírek...

Utcai-házi telefon, a legdúrvább...

Helyi erők mindenfele!

Gulyás tényleg word famous, mindenki ismeri...

Taxi total upgrade! :)

Váci utca, La Paz! :)

Fagylaltos
San Pedro vs. Coca :)

És a busz teliben!

Utcai vásár mindenfele

Buszmegálló! :)
Irány a csodás sósivatag, ilyet még nem láttunk, nem is tudtuk, hogy ilyen létezik...

3 megjegyzés:

  1. Ez is jó lehet..... :D :D :D
    Világválság?! Itt persze hogy nincs mert itt nem mennek az emberek HITELBŐL a Seychelle-szigetekre nyaralni.... Akinek itt nem kell a mindennapi megélhetésért küzdeni az szerintem sokkal nyugodtabban-boldogabban él, mint bárhol a világon a fejlett országokban élő emberek... Jól látom?

    VálaszTörlés
  2. Bár itt lehet sokan küzdenek a megélhetésért.... :(

    VálaszTörlés
  3. Hát sokan a megélhetésért küzdenek, de legalább itt tudják, mit csináljanak: még többet dolgoznak a földjeiken... itt valahogy a megélhetési nehézség nem dönti őket depresszióba, sokkal kiegyensúlyozottabbak. Még keressük a magyarázatot:)

    VálaszTörlés